Emberi Jogok Európai Bírósága

A második világháború pusztító hatással volt az európai kontinensen. Ennek következtében felmerült az igény egy új keret létrehozására együttélés ami kedvez a békének és az igazságosságnak. Ebben a kontextusban jön létre egy olyan nemzetek feletti testület gondolata, amely biztosítaná az ENSZ betartását emberi jogok. Ezt az elképzelést 1950-ben véglegesen megtestesítették az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) létrehozásával, amelyet most megerősített az Európa Tanácsot alkotó 47 ország. Az EJEB a strasbourgi bíróság néven is ismert.

Az alapvető szabadságjogokat felügyelő szervezet

Célja az EJEE-ben (az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény) foglalt jogok és szabadságok esetleges megsértésének büntetőeljárása. Az EJEB és az EJEB az Európai Unió független szervei.

Másrészről az EJEB nem tévesztendő össze az Európai Unió Bíróságával, egy olyan bírósággal, amelynek feladata a jobb közösség.

Alapvető szempontok

A védendő jogok és szabadságok tekintetében széles körben a következők szerepelnek:

az élethez való jog, a kínzás és a rabszolgaság tilalma, a garanciák biztonság jogi, kiskorúak védelme, a szabadság szabadsága lelkiismeret, tól től kifejezés és vallási szempontból, a magán- és a családi élet tiszteletben tartása, vagy bármilyen formájának betiltása megkülönböztetés.

Az EJEB részét képező bíráknak nagy jogi presztízssel és kifogástalan mérlegeléssel kell rendelkezniük erkölcsi. A funkcióik gyakorlásának ideje alatt nem végezhetnek más tevékenységeket, amelyek megkérdőjelezik függetlenségüket és pártatlanságukat.

A bírákat parlamenti közgyűlés és abszolút többség választja meg, feladataikat legfeljebb kilenc évig látják el.

Azok, akik keresetet nyújthatnak be az EJEB-hez, természetes vagy jogi személyek, akik úgy vélik, hogy alapvető jogaikat nem tartották kellőképpen tiszteletben

Ez azt jelenti, hogy nem fontolóra veszik a jogi jellegű panaszok benyújtásának lehetőségét, csak azokat, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak az emberi jogokkal. Ebben az értelemben az EJEE-t úgy kell érteni, mint az utolsóként igénybe vehető jogi utat.

A bíróság nem hozhat döntést saját kezdeményezésére, mivel nem hivatalból jár el. Másrészt a bírósági tárgyalások általában nyilvánosak. Az államot elítélő mondatok kötelezőek, és nem lehet fellebbezni.

Története során az EJEB több mint 700 000 pert kapott, és több mint 20 000 ítéletet hozott. A legtöbb meggyőződéssel rendelkező ország Törökország volt, amelyet Olaszország és Oroszország követett. A tisztességes eljáráshoz való jog a leginkább tárgyalt per tárgya.

Fotók: Fotolia - ifeel / stmool

Témák az Emberi Jogok Európai Bíróságán