20 Példák alkinekre

A alkinek vagy acetilénes szénhidrogének Ők szénhidrogének szén-szén hármas kötés jelenléte jellemzi. A nem ciklikus alkinek a C molekulaképletre reagálnak_nH2_n-2, ahol n a szénatomok számát jelenti. Még magasabb szintű letelepedésük van, mint a alkének. Például: etin, propin, 2-butin, 3-oktin.

Között fizikai tulajdonságok az alkinek, az a tény, hogy vannak vegyületek alacsony polaritású, ezért vízben nem oldódik, de általános szerves oldószerekben, például éterben, benzolban vagy szén-tetrakloridban meglehetősen oldódik.

A forráspont és olvadáspont Az alkinek csoportja nagyon hasonló az azonos szénatomszámú alkánokhoz vagy alkénekhez. Másrészt észrevehetőbb a szénatomok számának és az elágazásoknak a láncban való jelenléte (amelyek ugyanabban az irányban változnak). Vagyis a forrás- és olvadáspont annál több szénatomot tartalmaz az alkinban.

A legegyszerűbb alkin az acetilén, ezt követi a propilén (vagy propin) és a butin, amelyek lehetnek 1-butin (hármas kötés a molekula) vagy 2-butin (hármas kötés a molekula közepén). Ez a három gáz; a legnagyobb szénatomszámúak folyékonyak vagy szilárdak.

Az alkénekhez hasonlóan a hármas linkek amelyek az alkineket jellemzik, nagy kémiai reakcióképességet biztosítanak ezeknek az anyagoknak és előidézik őket - nagyon hajlamosak addíciós reakciókon át (hidrogén, halogén, víz stb.) és Egyéb Azonban a három link, amely csatlakozik a atom a szénatom a másikkal nem egyenértékű: egyikük (amelyet sigma-kötésnek hívnak) erősebb és az unióért felelős fő felelős. Ha az alkint hidrogénezzük, a kapott vegyület kettős kötéssé vagy csak egyszeres kötéssé válhat.

Azokat a vegyületeket nevezzük, amelyeknek a lánc egyik végén hármas kötése van terminális alkinek. Ezeket a vegyületeket jellemző savasságuk jellemzi, sőt, a terminális alkinek a savasabb egyszerű szénhidrogének.

A kötésben lévő szénatomok közötti hossz 1,20 pm (pikométer), még kisebb, mint az alkének (13,34 pm) és az alkánoké (1,54 pm). Az egyszeres, kettős és hármas szén-szén kötések együtt létezhetnek ugyanabban a molekulában. Amikor ez megtörténik, a szénhidrogént alkineként nevezik meg, és a kettős kötés helyzetét "ene" végződéssel jelölik, adott esetben beillesztve.

Példák alkinokra

Az alkinekre példákat mutatunk be alább:

1. etin
2. tipp
3. 2-butin
4. 2-pentin
5. 1-butin
6. Október 3
7. ciklobutin
8. terc-butil-acetilén
9. 6,6-dietil-4-nonino
10. 1-én-4-hexin
11. 2-nonino

Ezen alkinek kémiai vegyületeinek diagramjai: