100 példa az atomokra

Nevével atom a legkisebb egység, amely a ügy és ennek még megvannak a tulajdonságai kémiai elem amelyhez tartozik. Például: alumínium, vas, jód. Az atom minden ismert anyag alaprészecskéje, és mindenben jelen van: a élőlények és élettelen tárgyakban.

Az atomot gyakran jellemzik a oszthatatlan egység, de nem az atom felosztásának lehetetlensége miatt, hanem felosztás esetén elveszítené az atomot kémiai tulajdonságok a kémiai elemhez, amelyhez tartozik: az atom a valóságban még kisebb részecskékből áll: a szubatomi részecskékből.

Atom összetétele

Valóban, a atomösszetétel magában foglal egy protonokat és neutronokat tartalmazó magból, valamint több rétegből vagy szintből álló centrumot e mag körüli energia, amely az atomok legkisebb szubatomi részecskéit, a elektronok.

Amíg a elektronok negatív töltésű, protonok azonos elektromos töltéssel rendelkeznek, de pozitívak és neutronok nincs terhük. Rutherford az egyik atommodellt javasolta, amely megmagyarázza a pozitív töltések létezését az atom magjában és a negatív töltések létezését a körülötte lévő pályákon. Ezzel a modellel meg lehetett magyarázni (bár bizonyos korlátozásokkal) az atomok kialakulásának egyesülését

kémiai vegyületek.

Atom tulajdonságok

Az atomnak mindig van néhány tulajdonságait, amelyek hasznosak megérteni az eloszlásuk módját, amikor a különböző kémiai vegyületeket képezik. Az atomnak mindig van egy atomszáma (amelyet Z betű képvisel), amely az a magban lévő protonok száma, amely megegyezik a benne lévő elektronokéval körül. Van egy tömegszáma is, amelyet A betű képvisel, amely az atom magjában lévő protonok és neutronok összegére utal.

Az atomok osztályozása

Különböző osztályú kémiai elemek vannak. A leggyakoribb osztályozás az, amelyet a periódusos táblázat az elemek közül, amely a kémiai elemeket - többek között - atomszámuk szerint rendezi és osztályozza.

Minden atom azonos atomszám ugyanahhoz a kémiai elemhez tartoznak. Másrészt azokat az atomokat, amelyeknek eltérő a neutronmennyisége, de azonos számú protont tartalmaz (atomszám), izotópoknak nevezzük. Például a hidrogénnek három izotópok természetes atomok: protium ¹H (a protonban a magban és egy elektron a pályáján), deutérium ²H (protonnal és neutronnal a sejtmagban, elektron pedig pályáján) és trícium ³H (egy protonnal és két neutronnal a magban, és egy elektron a pályáján). De mindhárom izotóp ugyanahhoz a kémiai elemhez, a hidrogénhez tartozik.

Az atomelmélet története

A atomelmélet, amely az anyag szerkezetének minimális egységeként tartalmazza az atomokat, az ókori Görögország óta létezik.

1803-ban John Dalton Javasolta azt az atommodellt, amely kimutatta, hogy az atomok kémiai vegyületekké történő egyesülése bizonyos meghatározott arányokban valósul meg. John Thomson a maga részéről meghatározta a pozitív és negatív töltést és a konformációt ionok mindkét jel. A következő atommodellt javasolta Rutherford, aki először határozta meg a pozitív atommagot és azokat a pályákat, ahol az elektronok találhatók. Ezután Bohr egy olyan modellt javasolt, amely kimondja, hogy az elektronok nem minden pályán vagy energia szinten helyezkednek el, hanem megengedett és tiltott energiaszintek vannak.

A modellek követték egymást, amíg a Kvantum elmélet, főleg a mezőkre orientálva. Nyilvánvaló, hogy bizonyos, hogy az atommag és az azt alkotó részecskék szerkezete sokkal bonyolultabb, mint az atomok hagyományos elektronikus szerkezete.

Példák atomokra

Az alábbiakban felsoroljuk a periódusos rendszer kémiai elemeinek példáit, amelyek esetében bizonyos számú atom alkotja izotópjaikat:

Kövesse: