15 Példák az Abiotic faktorokra

A ökoszisztéma Ez egy olyan rendszer, amely különféle organizmuscsoportokból és fizikai környezetből áll, amelyben kapcsolódnak egymáshoz és a környezethez. Egy ökoszisztémában a következőket találjuk:

A abiotikus tényezők előnyös lehet egyesek számára faj és nem mások számára. Például a pH a sav (abiotikus faktor) nem kedvező a baktériumok (biotikus faktor), de igen gomba (biotikus faktor).

A biotikus tényezők meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek között az organizmusok élhetnek egy bizonyos ökoszisztémában. Emiatt egyes szervezetek fejlődnek adaptációk ezekre a körülményekre, vagyis evolúciósan az élőlényeket biotikus tényezők módosíthatják.

Másrészt a biotikus faktorok módosítják az abiotikus faktorokat is. Például bizonyos organizmusok (biotikus faktor) jelenléte a talajban megváltoztathatja a talaj savasságát (abiotikus faktor).

Példák abiotikus tényezőkre

1. Víz. A víz rendelkezésre állása az egyik fő tényező, amely befolyásolja az organizmusok jelenlétét az ökoszisztémában, mivel elengedhetetlen az élet minden formájának fennmaradásához. Olyan helyeken, ahol nincs állandó vízellátás, az organizmusok olyan adaptációkat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy több időt töltsenek vízzel való érintkezés nélkül. Ezenkívül a víz jelenléte befolyásolja a
   instagram story viewer
   hőfok és a levegő páratartalma.
2. Infravörös fény. Az emberi szem számára láthatatlan fénytípus.
3. Ultraibolya sugárzás. Ez elektromágneses sugárzás. Nem látható. A földfelszínt a legtöbb ilyen sugárzás ellen a légkör védi. Az UV-A sugarak (380-315 nm közötti hullámhossz) azonban eljutnak a felszínre. Ezek a sugarak kevéssé károsítják a különféle szervezetek szöveteit. Ezzel szemben az UV-B sugarak leégést és bőrrákot okoznak.
4. Légkör. Az ultraibolya sugárzásról elmondottak alapján meg lehet érteni, hogy a légkör és jellemzői befolyásolják az organizmusok fejlődését.
5. Hőfok. A hőt a növények a fotoszintézis során használják fel. Ezenkívül minden organizmus esetében létezik egy maximális és minimális környezeti hőmérséklet, amelyben túlélhetik. Éppen ezért a globális hőmérsékleti változások következménye a különféle fajok kihalása. A mikroorganizmusok az úgynevezett Extremophiles képes elviselni a szélsőséges hőmérsékleteket.
6. Levegő. A levegőtartalom befolyásolja az élőlények fejlődését és egészségét. Például, ha szén-monoxid van a levegőben, az káros minden szervezetre, beleértve az embert is. A szél hatással van például a növények növekedésére is: az olyan fák, amelyek olyan területeken élnek, ahol gyakori a szél, ugyanabba az irányba, görbülnek.

1. Látható fény. A növényi élet szempontjából elengedhetetlen, mivel részt vesz a fotoszintézis folyamatában. Lehetővé teszi az állatok számára, hogy körülöttük lássanak különféle tevékenységeket, például élelemkeresést vagy védelmet.
2. Kalcium. Ez egy olyan elem, amely megtalálható a földkéregben, de a tengervízben is. A biotikus tényezők fontos eleme: lehetővé teszi a levelek, gyökerek és gyümölcsök normális fejlődését a növényekben, az állatoknál pedig elengedhetetlen a növények erősségéhez. csontok, Egyéb funkciók között.
3. Réz. Azon kevés fém egyike, amely a természetben megtalálható tiszta állapot. Kationként szívódik fel. A növényekben részt vesz a fotoszintézis folyamatában. Az állatoknál a vörösvértestekben található, részt vesz az erek, az idegek, az immunrendszer és a csontok fenntartásában.
4. Nitrogén. A levegő 78% -át képezi. A hüvelyesek közvetlenül a levegőből szívják fel. A baktériumok átalakítják nitráttá. A nitrátot különféle organizmusok használják a fehérje.
5. Oxigén. Ő kémiai elem a bioszférában, azaz a tengerben, a levegőben és a talajban a legnagyobb tömeg. Ez abiotikus faktor, de a fotoszintézis folyamatának köszönhetően biotikus faktor: növények és algák szabadítják fel. Az aerob szervezetek azok, amelyeknek oxigénre van szükségük a tápanyagok energiává alakításához. Az emberek például aerob szervezetek.
6. Magasság. Földrajzilag a hely magasságát a tengerszinttől függőleges távolságának figyelembevételével mérik. Ezért a magasság megjelölésekor például 200 m.a.s.l. (méterrel a tengerszint felett). A tengerszint feletti magasság befolyásolja mind a hőmérsékletet (minden 100 méteres magasság esetén 0,65 fokot csökken), mind a légköri nyomást.

Kövesse: