20 példa kolloidokra

A kolloidok nem homogén keverékek, amelyek egy diszpergált fázisból állnak, amely szinte mindig szilárd, nagyon apró részecskékkel, és egy diszpergáló vagy folytonos fázisból, amely általában folyékony vagy gáznemű. Például: nehéz tejszín, latex festék, zselé.

Lehetnek olyan kolloidok is, amelyekben mindkét fázis a három állapot bármelyikében található aggregáció, kivéve, hogy mindkettő gázfázis (ha mindkét fázis gáz, akkor ez nem kolloid, hanem a pusztulás).

A szó kolloid a skót vegyész mutatta be Thomas graham 1861-ben és a görög gyökérből származik kolas (κoλλα), ami "ragadós" vagy "nem tiszta". Ez összefügg azzal a tulajdonsággal, hogy az ilyen típusú anyagok nem jutnak át a szokásos szűrőkön.

Amikor egy fénysugár áthalad egy kolloidon, szétszóródik és láthatóvá válik. Ez az esemény néven ismert Tyndall-effektus. Ennek az optikai hatásnak a jelenléte lehetővé teszi a kolloid megkülönböztetését az oldattól vagy oldattól. A kolloid részecskék átmérője 1 nanométer és mikrométer között van; az oldatok kisebbek, mint 1 nanométer, a szuszpenzióké pedig nagyobb, mint 1 mikrométer. A kolloidok tulajdonságai az oldatok és a szuszpenziók között vannak.

A kolloidok típusai

Abban az esetben, ha a diszpergáló fázis víz, a kolloidok lehetnek hidrofil (részecskéinek vonzódása vízzel) vagy hidrofób (részecskéinek taszítása vízzel).

Ha a diszpergáló fázis folyékony, akkor a kolloidok lehetnek liofóbok vagy liofil. A liofóbokban kevés a vonzerő a diszpergált és a diszpergáló fázis között. Másrészt a liofileknél nagy vonzerő van mindkét fázis között.

A fizikai állapot A kolloid mennyiségét általában a diszpergáló fázis fizikai állapota határozza meg, amely lehet folyékony, szilárd vagy gáz halmazállapotú. A diszpergált fázis szintén megfelelhet e három típus egyikének, bár gáznemű kolloidokban ez mindig folyadék vagy szilárd anyag.

A kolloidok a következő kategóriákba is besorolhatók:

Kolloidok felhasználása

A kolloid anyagok fontosak számos anyag megfogalmazásában ipari anyagok szokásos és tömeges felhasználása, például festékek, műanyagok, rovarölő szerek mezőgazdasági, festékek, cementek, szappanok, kenőanyagok, mosószerek, ragasztók és különféle élelmiszertermékek. A talajban található kolloidok hozzájárulnak a víz és a tápanyagok visszatartásához.

Az orvostudományban a kolloidok ill plazmatágítók az intravaszkuláris térfogat hosszabb ideig történő bővítése, mint amit a kristályoidok alkalmazásával érünk el.

Példák a kolloidokra

1. Vérplazma
2. Organikus anyag
3. Tejkrém
4. Tej
5. Latex festékek
6. Hab
7. Zselé
8. Köd
9. Füst
10. Montmorillonit és más szilikát agyagok
11. Szarvasmarha-porc
12. Albumin-származékok
13. Dextrans
14. Hidroetil-keményítők
15. Szőtt csont
16. Szmog
17. Mosószerek
18. Szilikagél
19. Titán-oxid
20. Rubin