15 Párologtatási példák

A párologtatás az aggregációs állapot változása folyékony és gáznemű. Ez egy termodinamikus folyamat, vagyis a forró és / vagy nyomás. Például: felhők, töltött zöldségek, cserépszárítás.

A forró Azért különbözteti meg a párolgástól, mert forrásban az állapotváltozás (folyadékból gázzá) a hőmérséklet növekedése miatt következik be. folyékony amíg el nem éri azt a maximális hőmérsékletet, amelyet ez az anyag folyékony állapotban elérhet (forráspont).

Éppen ellenkezőleg, a párolgás bármilyen hőmérsékleten előfordulhat. Ez a folyamat lassan történik és fokozatosan, bár az állapotváltozás (fázis) gyorsabb, ha magasabb a hőmérséklet.

Tehát, hogy a molekula a anyag folyadékból gáz halmazállapotba kerülve elegendő energiát kell megszereznie a felületi feszültség legyőzéséhez (jellemző a folyékony anyagokra). Mivel a párologtatás energiafogyasztást igényel, ez egy endoterm folyamat.

A párologtatás ellentétes folyamata az páralecsapódás: állapotváltozás gáznemű folyadékig a gáz hőmérsékletének csökkentésével.

Példák a párologtatásra

1. Az oldat koncentrációjának növelése. Az egyik megoldástípus a szilárd anyag folyadékban oldva. Ha a folyadék elpárolog, annak mennyisége csökken a folyadékban megoldásEzért a szilárd anyag koncentrációja magasabb.
2. Légköri páratartalom. A légköri nedvesség a párolgás eredménye. Ezért a közeli területeken tengerek vagy nagy tavaknál a légköri páratartalom általában magasabb.
3. Felhők. A felhők a víztestekből (tavakból, tengerekből, lagúnákstb.) és egyéb nedves felületek (növények, föld, állatokstb.), amelyek azután a légkörben szuszpendált cseppekké kondenzálódnak.
4. A gasztronómia csökkenése. Amikor egy szószt felhevítünk, hogy sűrűbb legyen, vagy növeljük az íze intenzitását, akkor felgyorsítjuk a folyadék párolgásának folyamatát.
5. A fűtött medencék. Zárt területeken, ahol fűtött úszómedencék találhatók, nagy mennyiségű nedvesség érzékelhető a levegőben. A magas hőmérséklet és a nagy vízfelület miatt ugyanis a párolgás gyorsabban következik be, mint a hideg medencéknél.
6. A sós laposok. A sós vizet hagyják elpárologni az úgynevezett szikesedényekben. Mivel a vizet elpárologtatják, a só értékesíthető.
7. A gőzkonyha. A gasztronómiában a gőzfőzés olyan főzési módszer, amely megakadályozza, hogy az étel folyadékkal érintkezzen. Az ételt lyukakkal ellátott edénybe helyezzük, és ezt a tartályt viszont egy másikra, amely forrásban lévő vizet tartalmaz. A tartály lefedésével a gőz csapdába esik, és magas hőmérséklete miatt megfőzi az ételt.

1. Csempe szárítás. A burkolólapok nem szívják fel a folyadékot. Ha azonban a csempe felületét (padló, fürdőszoba vagy konyha falai) vízzel tisztítják, nem sokkal azután, hogy a felület megszárad. A víz ugyanis elhaladt gáznemű állapot a párologtatásnak köszönhetően.
2. Gépi szárítás ruhák. A gépek megnövelik a ruhák hőmérsékletét, amelyek hője sokkal magasabb, mint a szabadban. Ily módon a folyamat párolgás. Ezenkívül a szárítógépek folyamatosan mozgatják a szöveteket, biztosítva, hogy minden felület egyenlő érintkezésben legyen a forró levegővel.
3. Gőzölje meg forró italokban. Amikor teát vagy kávét iszunk, megfigyeljük, hogy a gőz a csésze fölé emelkedik. A gőzölési folyamat ugyanis felgyorsul az ital hője miatt.
4. Töltött zöldségek. Különböző gyümölcsök és zöldségek (mint pl gomba és a szárított paradicsom) olyan folyamaton megy keresztül, amelynek során hő hatására elveszítik a bennük lévő vizet (vagyis a párolgás jelensége bekövetkezik). A víz a víz egyik igénye baktériumok élni és szaporodni, ezért a szárított zöldségek sokkal hosszabb ideig maradnak fogyasztásra alkalmasak, mint a friss zöldségek.
5. A ruhák szárítással lógnak. A szabadban lefektetett nedves szövetek lassan kezdik meg a szöveteik között lévő víz párolgását. Párologtatás történik a felületen, így a szöveteket szétterítik, hogy lehetővé tegyék a folyamatot. A ruhák szabadban történő száradását befolyásoló tényezők a hő (a párolgás a hő növekedésével felgyorsul) és a levegő páratartalma.

Kövesse: