15 példa egyszerű, kettős és hármas kötvényekre
Vegyes Cikkek / / July 04, 2021
A kémia területén, amikor arról beszélünk egyszeres, kettős és hármas kötések három ismert formájára hivatkozunk kovalens kötés, vagyis a szakszervezetek között atomok utolsó energiaszintjük elektronrekeszéből. Van még datatív kovalens kötés is, ebben az esetben a megosztott elektronokhoz csak a kötést alkotó atomok egyike járul hozzá.
A kovalens kötések akkor jelentkeznek, amikor két atom elég közel van ahhoz, hogy részben átfedjék egymást atompályák (a tér olyan területe, ahol valószínűleg elektront találunk a mag körül), ezzel kompenzálva a töltéseiből fakadó egyidejű vonzó és taszító erőket elektronok (a negatív elektronok taszítják egymást, de az atommagok pozitív töltései vonzzák őket), és maximális stabilitást szereznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy a molekula.
Amikor ez történik, elektronpárok amelyek az egyes atommagok legkülső rétegeit keringik, addig mozognak a másik felé, amíg lehetetlenné teszik annak meghatározását, hogy melyik atommaghoz tartoznak.
A kovalens kötés, az ionos kötés és a fémes kötés közötti különbségek
Kovalens kötéstípusok
A kötést alkotó atomok között megosztott elektronpárok számától függően a kovalens kötések egyszerűek (egy pár), kettősek (két pár) vagy hármasak (három pár) lesznek. Mindegyiket általában az ábrázolja egy, kettő vagy három sor az egyes atomok szimbólumai között:
Az atom által képződhető egyszeres, kettős vagy hármas kötések száma közvetlenül függ annak vegyértékétől, vagyis azon elektronok számától, amelyeket megoszthat a legkülső héjából.
Ezen túlmenően, a kötés bonyolultságának mértékétől függően a molekula kisebb-nagyobb mobilitással rendelkezik (kevesebb mobilitás, annál bonyolultabb a kötés) mivel az atomok közötti távolság kisebb és a kötést nehezebb megszakítani, vagyis több energiát kell alkalmazni annak letörik.
Egyszerű kovalens kötési példák
- Hidrogénmolekula (H2)
- Klórmolekula (Cl2)
- Hidrogén-fluorid (HF) molekula
- Vízmolekula (H2VAGY)
- Sósav (HCl) molekula
Példák kettős kovalens kötésre
- Oxigén molekula (O2)
- Szén-dioxid molekula (CO2)
- Etilén molekula (C.2H4)
- Propilén molekula (C.3H6)
Példák hármas kovalens kötésre
- Nitrogénmolekula (N2)
- Hidrogén-cianid (HCN) molekula
- Jódacetilén molekula (HC2ÉN)
- Propin molekula (C.3H4)
- Acetonitril molekula (CH3CN)
Kövesse: