10 Példák a magyarázó bekezdésekre

Magyarázó bekezdések

Az magyarázó bekezdések azok a bekezdések, amelyekben olyan gondolatokat fogalmaznak meg, amelyek arra szolgálnak, hogy az olvasó jobban megértse a szöveg témáját. Ezeket a bekezdéseket használják magyarázó szövegek, tudósok vagy újságírói.

A bekezdés egy szöveg egysége, amely egy vagy több mondatból áll, amelyek nagybetűvel kezdődnek és egy új bekezdés. A szövegek úgy vannak felszerelve, hogy minden bekezdés egy központi gondolattal foglalkozzon. Általában az egyes bekezdések első mondata egyértelművé teszi, hogy mi a kidolgozandó téma.

Ezek a bekezdések részletesen és világosan elmagyarázzák, milyen egy folyamat, hogyan volt tény, milyen egy tárgy, egy hely stb. Ennek a magyarázatnak a végrehajtásához további információk, okok, következmények, leírások, példák vagy újrafogalmazások szerepelnek.

Ezek a bekezdések általában két részből állnak:

Példák a magyarázó bekezdésekre

1. Az emlősök olyan állatok, amelyek bizonyos tulajdonságokkal különböznek másoktól. Ezek az állatok táplálják és gondozzák fiókáikat, alkalmazkodnak a különböző helyekhez és nagyon gyorsan tanulnak új dolgokat. Melegvérűek, tüdőlégzéssel rendelkeznek, gerincesek és általában életképesek (legtöbbjük). Ráadásul ezek az állatok ugyanattól az őstől származnak. Az emlősök néhány példája az ember, a majmok és a bálnák.
   instagram story viewer
2. A parlamentáris köztársaság az elnöki köztársaságtól eltérő kormányzati rendszer. A parlamentáris demokráciában az államfőt a parlament választja, és nem rendelkezik végrehajtói jogkörrel. A miniszterelnök az, aki rendelkezik ezekkel a hatáskörökkel. Másrészt az elnöki köztársaságban az államfőt a polgárok választják, és ő az, aki végrehajtó hatalommal rendelkezik.
3. Az esküdtszéki tárgyalások azok a tárgyalások, amelyeken állampolgárok vesznek részt. Bár a polgárok nem határozzák meg a büntetést (mert azt a bíró határozza meg), azt igen, hogy megtörtént-e az esemény, és hogy egy személy bűnös-e vagy ártatlan. Az ilyen típusú tárgyalások szükségességének indoklása az, hogy egy személyt társai ítéljenek meg, akik az esküdtszéket alkotják. A bírói szférában azonban nincs konszenzus az ilyen típusú tárgyalások hatékonyságát illetően.
4. Az emberi lények társas lények, és mindig is voltak. A társas lényt azért határozzák meg, mert másokra van szüksége a létezéshez, mert szüksége van fajának más tagjaira a túléléshez, és mert egy társadalom részévé kell válnia. Különböző tudományágakban, mint például a történelem, az antropológia, a régészet és a filozófia, az az elmélet, hogy Az emberek mindig is társadalmilag szerveződtek, olyan intézményeket hoztak létre, amelyek lehetővé tették a szervezet működésének megszervezését társadalom.
5. Sok állat különféle módokon kommunikál, de az ember kivételével a méhek az egyedüli állatok, amelyek késleltetett információval tudnak üzenetet közölni. Ez az üzenettípus azt feltételezi, hogy a továbbított információ nem kapcsolódik közvetlenül a környezethez, vagyis a jelzés vagy az üzenet nem kapcsolódik a következő térhez. A méhek azért tudnak így kommunikálni, mert együtt hajtanak végre olyan mozdulatokat (ezt hívják "méhtáncnak"), amelyek a távolságot és irányt az ellátási forrástól, vagyis azt jelzik, hogyan kell eljutni a környezetben nem érzékelhető helyre következő.
6. A beszédfigurákat az irodalomban, de a mindennapi nyelvben is használják szóban és írásban egyaránt. Beszédekben, beszélgetésekben, írott üzenetekben, levelekben, viccekben és szójátékokban nagyon gyakori a metaforák, hiperbolák, ellipszisek, ismétlések, metonímiák és analógiák. Ez azért történik, mert az emberek úgy használják a nyelvet, hogy egy témát hangsúlyozni lehessen, vagy hogy az üzenetet feltűnőbbé vagy érdekesebbé tegyék.
7. A globalizáció azt jelenti, hogy a világ különböző részei politikailag, gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan összefüggenek. A gazdasági globalizáció azt jelenti, hogy egyre több ország cserélhet árukat, szolgáltatásokat, termékeket és tőkét. A politikai globalizáció azt jelenti, hogy a különböző vezetők több országot érintő megállapodásokat hoznak létre. A társadalmi globalizáció az a kommunikáció, amely a világ különböző részein élő emberek, intézmények és szervezetek között jön létre. A kulturális globalizáció azt jelenti, hogy a kulturális termékek olyan régiókban is fogyaszthatók, amelyek távol vannak e termékek származási régiójától.
8. A biológia olyan tudomány, amely az életformákat és azok viselkedését vizsgálja. Ez a tudomány állatokat, növényeket, gombákat, eukariótákat, baktériumokat és archaeákat vizsgál. A viselkedés tekintetében az élőlények táplálkozását, növekedését és szaporodását vizsgálja. Ezenkívül a biológia minden faj eredetét, evolúcióját és történetét vizsgálja.
9. Az emésztőrendszer az emberi test azon rendszere, amely az élelmiszerből származó szerves anyagok asszimilációját termeli. Az élelmiszer a szájon keresztül jut be a szervezetbe, majd a nyelőcsövön haladva eléri a gyomrot, ahol a bólus szétesik. Végül a bélben megtörténik a tápanyagok felszívódása, és a szervezet számára nem szükséges szerves anyagok távoznak.
10. Az oligopólium olyan gazdasági piaci helyzet, amelyben egy vállalatcsoport vagy gyártó uralja a termékek kereskedelmi ügyleteit. Ez azért történik, mert ezeknek a vállalatoknak és a gyártóknak nagy hatalmuk van, és nem engedik meg más vállalatok és más gyártók piacra lépését. Ez a helyzet azért különbözik a monopóliumtól, mert monopóliumban egyetlen vállalat uralja egy régió vagy egy ország teljes piacát.

Lásd még: