25 Példák a kommunikáció axiómáira

Kommunikációs axiómák

Az kommunikációs axiómák öt alapelv, ill nyilatkozatok amelyek szabályozzák a két vagy több ember közötti kommunikáció minden típusát.

Ezeket az axiómákat Paul Watzlawick (1921-2007) filozófus és pszichológus fogalmazta meg, aki kidolgozta az emberi kommunikáció elméletét. A szerző szerint ez az öt axióma minden üzenetváltásban jelen van, mert ezek a kommunikáció működését meghatározó törvényszerűségek.

Ezeket az axiómákat univerzális igazságoknak tekintjük, mivel az axiómák állítások vagy kijelentések magától értetődőek, vagyis nem kell kimutatni, és mindig előfordulnak, függetlenül a kontextustól vagy a feltételeket.

A kommunikáció öt axiómája

Példák az első kommunikációs axiómára

Lehetetlen nem kommunikálni

1. Sandra elmondta Estefaníának, hogy szeretne újra moziba menni, hogy megnézze ugyanazt a filmet. Estefanía nem válaszolt neki, de nagyon fújt. Ebben az esetben Estefanía azt közölte, hogy nem akar moziba menni, hogy megnézze ugyanazt a filmet.
2. Julio elmondta a legjobb barátjának, hogy meglepetést tartogat neki, mire a lány elmosolyodott. Ebben az esetben Julionak azt mondta, hogy boldog.
   instagram story viewer
3. Egy beteg arra várt, hogy az orvos ellátja, és folyamatosan a padlót ütögette a lábával. Ebben az esetben, talán véletlenül, a páciens azt közölte, hogy türelmetlen.
4. Egy kártyajátékban az egyik játékos nagyon jó lapot kapott és emiatt elkerekedett a szeme. Ebben az esetben az arca jelezte meglepetését.
5. Egy férfi nehéz súlyt emelt, összehúzta a szemét és összeszorította a száját. Ebben az esetben azt jelentették, hogy ez a gyakorlat fájt, vagy a súlyok túl nehéznek tűntek.

A kommunikáció második axiómája

Az üzenet tartalma a feladó és a fogadó közötti kapcsolattól függ

1. Egy személy azt a hangot produkálja, hogy pszt! Ennek az üzenetnek az értelmezése a jelenlévőktől és a kontextustól függ, hiszen ha valaki otthon van, beszél telefonon kiadhatja ezt a hangot, hogy csendben kérjen másokat, és ez nem támadásként értelmezhető, hanem rendelés. Ha azonban egy személy beszél egy megbeszélésen, és egy másik személy kiadja ezt a hangot, az támadásként értelmezhető, mert a második személy elhallgatná az elsőt.
2. Ha az egyik szomszéd azt mondja a másiknak, hogy „vigyázzon”, az első szomszéd úgy értelmezhető, hogy azt reméli, hogy a másik szomszéd jól van. Ehelyett más körülmények között fenyegetésként is értelmezhető.
3. Egy hölgy főzött a barátjával, és azt mondta: „Add ide”. Ebben az esetben kért tőle valamit, és ez nem volt durva. De ha egy ismeretlen személy ugyanazt mondja a másiknak, az bántalmazásként vagy rablásként is értelmezhető.
4. Egy tanár azt mondta a tanítványainak: "Kérlek, beszélj halkabban." Ebben az esetben a professzor udvarias parancsot adott. De ha valaki ugyanazt az üzenetet kiabálta a buszon, akkor lehet, hogy másképp értelmezték, például az utasok megértették, hogy az illető elhallgatta őket.
5. Egy férfi azt mondta a testvérének: "Ez a te autód?" Ebben az esetben a férfi testvére úgy értelmezhette, hogy a férfi meglepődött és boldog volt, mert jó autója volt. Másrészt, ha ugyanazt az üzenetet ismételgetik két idegen között, és ironikus hangnemben, az lekicsinylő kifejezésként is értelmezhető.

Példák a kommunikáció harmadik axiómájára

A kommunikáció attól függ, hogy a beszélők milyen fokozatot tesznek az egyes beavatkozások során

1. Két ember tárgyal egy termék áráról. Ebben az esetben minden üzenet befolyásolja a beszélgetést és a másik fél üzenetét.
2. Két ember vitatkozik anélkül, hogy megegyezésre jutna. Ebben az esetben az egyes kibocsátók minden válasza újabb ütközést generál, és ez folyamatosságot biztosít a kommunikációnak.
3. Julián azt hitte, hogy Esteban, a barátja elmegy vele moziba, mert igennel válaszolt. De Esteban nem a felkérésre válaszolt igennel, hanem a Julián által korábban feltett „Minden rendben?” kérdésre. Ebben az esetben mindketten eltérően értelmezték a beszélgetést.
4. A szállodában Clara kézfelemeléssel üdvözölte az embereket a recepción, de ezek az emberek nem viszonozták az üdvözlést. Ez azért történt, mert ott nem kézfelemeléssel köszönnek, és a recepción lévők ezt a gesztust nem köszönésként értelmezték. Ebben az esetben nem volt folyamatos a kommunikáció, mert nem értették meg az üzenetet.
5. Pablo anélkül rohant be az irodába, hogy köszönt volna, mert sürgősen beszélnie kellett a főnökkel. Később megkérte Estelát, hogy adjon kölcsön neki egy ceruzát, de azt mondta, hogy nem adja kölcsön neki. Pablo úgy értelmezte Estelát, mint aki megsértette, hogy ő kérte a ceruzát, de a nő megsértődött, mert korábban nem köszönt neki. Ebben az esetben azért van zűrzavar, mert mindenki más-más ok következményeként értette Estela üzenetét.

Példák a kommunikáció negyedik axiómájára

A kommunikáció digitális [verbális] és analóg [non-verbális]

1. Egy munkacsoport prezentációt tartott, és egy kolléga azt mondta: "Nagyon jó!" és tapsolt. Amit ő mondott, az a digitális üzenet, a taps pedig az analóg üzenet, ami jelen esetben a verbális üzenet gondolatát erősítette.
2. Andrea megkérdezte Clarát, hogy szerinte eláll-e az eső, Clara azt válaszolta, hogy szerinte igen, de vállmagasságba emelte a kezét, és összeszorította a száját. A digitális üzenet az, hogy a hölgy azt hitte, hogy el fog állni az eső, de az analóg üzenet, hogy ilyen módon mozgassa a testét, és felveszi azt az arcot, azt mutatta, hogy nem tudja.
3. A főnök azt mondta az alkalmazottjának: „korán jöttél”, és az órára mutatott. A digitális üzenet a „korán jöttél”, az analóg üzenet pedig az órára mutató mozgás. Ebben az esetben az analóg üzenet bebizonyította, hogy a digitális üzenet ironikus.
4. Esteban elvesztette a pénztárcáját, Claudio, a barátja pedig azt mondta neki, hogy sajnálja, és megveregette a hátát. Ebben az esetben az analóg üzenet, a vállveregetés megerősítette a digitális üzenet gondolatát, hogy Claudio sajnálja a történteket.
5. Mariano mesélt partnerének egy befektetési projektről, majd megkérdezte tőle, hogy szerinte működni fog. Claudio így válaszolt: "Igen, természetesen." és lesütötte a szemét. Ebben az esetben az analóg üzenet, a szemforgatás gesztusa tette ironikussá az "Igen, persze" digitális üzenetet.

Példák a kommunikáció ötödik axiómájára

A kommunikációs kapcsolat lehet szimmetrikus vagy kiegészítő

1. Egy tanár szóbeli vizsgán kérdést tett fel egy diáknak. (kiegészítő kapcsolat, mert aszimmetrikus kommunikációs kapcsolat van)
2. Két barát beszélt a jövőre vonatkozó terveiről. (szimmetrikus kapcsolat, mert egyenlők közötti kommunikációs kapcsolat)
3. Egy művész megkérte asszisztensét, hogy fejezze be a műterem megrendelését. (kiegészítő kapcsolat, mert aszimmetrikus kommunikációs kapcsolat van)
4. Két egyetemi osztálytárs beszélt a tesztről. (szimmetrikus kapcsolat, mert egyenlők közötti kommunikációs kapcsolat)
5. A főnök közölte alkalmazottaival, hogy azonnal be kell nyújtaniuk a jelentést. (kiegészítő kapcsolat, mert aszimmetrikus kommunikációs kapcsolat van)

Kövesse a következővel: