10 példa a novellákra

Novellák

Az novellák novellák, amelyek lehetnek történeteket, mesék, mítoszok ill legendák. E történetek egy részét írják, más részeit pedig szóban adják át.

A novellák feladata a szórakoztatás, de az is, hogy tanítsanak valamit, vagy értékeket, hiedelmeket közvetítsenek.

Rövidségük ellenére a legtöbb novella szerkezete a következő:

Példák novellákra

1. A három kismalac

Az erdőben élt három kismalac, akik úgy döntöttek, hogy egy-egy házat építenek, hogy megvédjék magukat egy ott kóborló farkastól. Az egyik kismalac szalmából csinálta a házát; egy másik, fából és egy másik, téglával.

Egy napon az első kismalac meglátta a farkas közeledését, és berohant a szalmaházába. A farkas lefújta, leütötte, a kismalac pedig a faházhoz szaladt, ahol a barátja lakott.

A farkas odament a faházhoz, de ezúttal erősebben fújt és azt is ledöntötte. A két kismalac elszaladt másik barátjuk téglaházába.

A farkas ennek a háznak az ajtajához is ment, de amikor fújt, nem tudta leverni. A három kismalac nagyon boldog volt.

Ez egy népszerű mese, amely az erkölcsöt igyekszik közvetíteni: ha valaki keményen próbálkozik, jobb eredményeket ér el.

1. A jós

Egy nyilvános téren volt egy férfi, aki jósnőnek vallotta magát, és az emberek konzultáltak vele, hogy mi fog történni a jövőben. Ám egy nap odament hozzá a jósnő szomszédja, és közölte vele, hogy néhány tolvaj betört a házába, és mindent elloptak. A jósnő kétségbeesetten elszaladt, de egy férfi megállította, és megkérdezte: "Ha jós vagy, honnan ne tudhatnád, hogy kirabolnak?" A jósnő nem tudta, mit válaszoljon neki.

Ez a mese Aesoptól, egy görögtől, aki ie 600 között élt. C. és 564 a. C., és ezért tartalmaz egy morált: senki sem ismerheti igazán a jövőt.

1. Péter és a farkas

Péter pásztor volt, aki mindig a mezőre vitte a juhait. Egy nap nagyon megunta, és elhatározta, hogy megviccelődik: kiabálni kezdett, hogy jön egy farkas, de valójában nem volt.

A falu népe kiszaladt, hogy segítsen Pedrónak, de amikor megérkeztek, csak Pedrót látták hangosan nevetni. A falubeliek azt mondták neki, hogy nem hazudhat ilyenekről, és nem jó ilyen viccet csinálni.

Másnap Pedro megismételte a tréfát, és a falusiak ismét kihívták. Teltek-múltak a napok, és Péter tovább vezette a juhait a legelőre. Egyik nap a mezőn volt, és látta, hogy egy farkas közeledik, majd Pedro segítségért kiabálni kezdett.

Ezúttal a falubeliek nem hittek neki. Aztán a farkas megtámadta néhány juhát, és Péter elszaladt. Attól a naptól fogva Pedro többé nem hazudott.

Ezt a mesét Ezópusnak tulajdonítják, de nem tudni biztosan, hogy ő a szerző. Mint minden mese, ez is egy erkölcsöt kíván közvetíteni: nem szabad hazudni és kijátszani az embereket.

1. Az aranytojást tojó liba

Egy farmon élt egy házaspár, akinek több csirkéje volt. Egy napon az asszony bement a tyúkólba, és látta, hogy egy tyúk nem közös tojást, hanem aranytojást tojott.

Teltek a napok, és a tyúk naponta egy-egy aranytojást tojott. A férfi úgy döntött, hogy meg kell ölniük és fel kell nyitniuk a tyúkot, mert azt hitte, hogy arany van benne. Az asszony beleegyezett.

De amikor kinyitották, rájöttek, hogy olyan csirke, mint a többi.

Ez a mese egy erkölcsöt is tartalmaz: ne légy ambiciózus.

1. Az öreg, a fiú és a szamár

Egy nap egy fiú és a nagyapja elmentek sétálni a hegyekbe, és elvittek egy szamarat. A fiú a szamáron ült, a nagyapa pedig sétált. Amikor megérkeztek egy városba, a hely lakói kritizálni kezdték őket, mert nem hitték el, hogy a gyerek a szamár tetején van, és az öregnek sétálnia kell. Aztán a fiú és a nagyapa úgy döntöttek, hogy az öreg elmegy szamáron lovagolni.

Egy másik városba jöttek, és ennek a helynek a lakói kritizálni kezdték őket, mert nem hitték el, hogy a gyereknek ennyit kell gyalogolnia. Ezért úgy döntöttek, hogy ők ketten mennek szamárlovaglásra.

Ám eljöttek egy másik városba, és ennek a helynek a lakói kritizálni kezdték őket, mert azt hitték, hogy az állat túl nagy súlyú. Ezért a fiú és a nagyapa úgy döntött, hogy mindketten sétálni fognak.

Végül egy másik városba értek, és a helyiek kinevették őket, mert senki sem lovagolt a szamáron.

Ennek a hagyományos mesének van egy erkölcse: ne hallgass mások kritikájára és gúnyolására.

1. A nyaklánc

Korábban csak az ég és a víz létezett, de a Föld még nem jött létre. Egy isten, Obatala engedélyt kért Oloruntól, a menny királyától, hogy megteremtse a földet. Olorun engedélyt adott neki, és adott neki egy arany nyakláncot, egy homokkal teli csigaházat, egy macskát, egy tyúkot és egy magot.

Obatala leereszkedett az égből a nyakláncba a vízbe, és elkezdte kiönteni a homokot a vízbe. A tyúk addig szórta a homokot, amíg a föld kialakult. Az isten elültette a magot, és látta, hogy fa nő ki belőle. Obatala játszott a macskájával, de nagyon magányosnak érezte magát, ezért agyaggal hozzá hasonló figurákat kezdett formálni. Olorun kifújta a figurákat, és így jelentek meg az első emberek.

Ez a novella antropogon mítosz, mert az emberi lény teremtését magyarázza, és az afrikai kontinensről származik.

1. A róka és a tigris

Egyszer egy tigris rókára akart vadászni. De a róka megállította, és azt mondta neki, hogy ő az állatok királya, és ezért a tigris nem árthat neki.

A tigris megkérte, hogy bizonyítson, ezért a róka azt mondta neki, hogy kísérje el, mert király lévén minden állat elmenekül előle. Így is lett, az összes állat elszaladt, amikor meglátta őket, és a tigris hitt neki.
A tigris nem tudta, hogy az állatok nem a feltételezett király, a róka elől, hanem a tigris elől menekülnek, mert féltek tőle.

Ennek a kínai mesének van egy erkölcse: jobb intelligenciát használni, mint erőszakot használni egy nehéz helyzet leküzdésére.

1. A sólymok és a király

Egy napon egy király két sólyomfiókát kapott ajándékba. A király megkérte egyik emberét, hogy vigyázzon rájuk és képezze ki őket. Eltelt néhány hónap, és a király elment megnézni, hogy vannak a sólymai, és látta, hogy az egyik repül, de a másik nem mozdul az ágról, amelyre támaszkodott. Az alany nem tudta, mi történik ezzel a sólymával.

A király úgy döntött, hogy jutalmat ajánl fel annak, aki képes repülni a sólyomra. Egy nap visszatért a fához, ahol a sólymok voltak, és látta, hogy mindketten repülnek. Kiderítette, ki volt az, aki felrobbantotta: egy paraszt.

A király elment beszélni a paraszttal, és megkérdezte tőle, hogyan érte el. A paraszt azt válaszolta, hogy letörte az ágat, és a sólyom abban a pillanatban szállt fel.

Ez a hagyományos mese azt a tanítást igyekszik közvetíteni, hogy bizonyos dolgokon változtatni kell ahhoz, hogy mások megtörténjenek.

1. A kenguru

Úgy tartják, hogy a kenguruk korábban négy lábbal rendelkeztek, amelyeket járni szoktak. De egy nap néhány kenguru békésen pihent, mígnem megláttak egy vadászt, aki az aljnövényzetben rejtőzik.

A férfi egy kenguruhoz lépett, és a kenguru nagyon megijedt, mert még soha nem látott embert, elszaladt. A vadász követte, és rövid időn belül utolérte. De a kenguru el tudott bújni, mielőtt a férfi elkapta volna.

Besötétedett és a férfi tüzet rakott, a kenguru rájött, hogy a férfi nem fog elmenni, így látatlanul kell megszöknie. A gyors futás mind a négy lábon nem segített neki, ezért úgy döntött, hogy lassan megy, csak a két hátsó lábát használja, hogy ne okozzon zajt. A kenguru csak két lábon járt, biztonságos helyen kipróbálta, hogy el tud-e szabadulni, és sikerült.

Végül a kenguru odaért, ahol a többi kenguru volt, elmagyarázta nekik, hogyan szökött meg, és megtanította őket járni és két lábon ugrani. Ettől a pillanattól kezdve a kenguruk csak a hátsó lábukat használva járnak és ugrálnak.

Ez egy ausztrál legenda, nemzedékről nemzedékre öröklődik, és megmagyarázza a kenguruk járásának eredetét.

1. Az oroszlán és a szúnyog

Egy oroszlán békésen aludt a dzsungelben, amíg zümmögést nem hallott a fülében. A zajt egy szúnyog okozta, amely azt mondta a macskának: "Erősebb vagyok, mint a dzsungel királya." Az oroszlán azt mondta neki, hogy hagyja pihenni. De a szúnyog azt mondta neki, hogy meg tudja verni, és az oroszlán erre kihívta.

A szúnyog gyorsan mozgott, és sikerült megharapnia az oroszlánt. Ehelyett az oroszlán nem karcolta meg a rovart, és feladta. A szúnyog nagyon örült a diadalának, mígnem hirtelen rájött, hogy egy pókháló elkapta.

Ez a hagyományos mese arra ösztönöz bennünket, hogy elgondolkodjunk, nem kell mindenért versenyezni, és mindig lehet valaki, aki egy tevékenységben jobb, mint egy.

Kiszolgálhatja Önt: