Példa szintaktikai elemzésre

A szintaktikai elemzés az a különböző szavak által létrehozott kapcsolatok és funkciók elemzése egy mondatban. A szavak egységekre vannak csoportosítva, úgynevezett kifejezések vagy szintaktikai csoportok. A kifejezés egy magból (a legfontosabb szóból, amely fő funkcióját adja) és más szavakból áll, amelyek a mag köré csoportosulnak kiegészítésként vagy módosítóként.

Ezek a csoportosítások vagy kifejezések teljesítenek néhányat szintaktikai funkció a mondaton belül. Ily módon a szintaktikai elemzés a következők lesznek meghatározva:

1. Annak elemzése, hogy az egyes szavak milyen funkciót töltenek be a mondat többi szavaihoz képest, és milyen funkciót töltenek be azon a kifejezésen belül, amelyhez tartoznak.
2. Annak elemzése, hogy mely kifejezések keletkeznek a mondatban.
3. Annak elemzése, hogy az egyes kifejezések milyen szintaktikai funkciót töltenek be.

A szintaktikai függvények típusai

A mondatokban vagy állításokban lévő kifejezések a következő szintaktikai funkciók bármelyikét végrehajthatják:

• Tantárgy
instagram story viewer
• Állítmány
• Tulajdonság
• Közvetlen kiegészítés
• Közvetett bók
• Körülményi kiegészítés (idő, hely, mód, cél, társaság, ok, eszköz, mennyiség, megerősítés, tagadás vagy engedmény).
• Agent plugin
• Predikatív kiegészítés
• Kúra-kiegészítés
• Név kiegészítés
• Melléknév kiegészítése
• Határozószó-kiegészítő

Kifejezések típusai mondatokban

A szavak a következő kifejezések bármelyikébe csoportosíthatók:

1. Főnévi kifejezés. Ez a fajta kifejezés az, amelynek magja például a főnév a szomszéd háza (ház a mag), regénye (regény a mag), a százszorszépek (százszorszépek a mag).
2. Elöljárós kifejezés. Ez a típusú kifejezés az, amelynek magja az elöljárószó; például az elöljárószó vezeti a kifejezést kék szemű a mag), kézzel (val a mag), összes barátja között (Bejön a mag).
3. Verbális kifejezés. Ez a fajta kifejezés az, amelynek magja például az ige nézd meg ezt (nézd a mag), Valami fontosat szeretnék elmondani neked (van a mag), Matematikát tanultál? (tanultál a mag).
4. Adverbiális kifejezés. Ez a típusú kifejezés az, amelynek magja például egy határozószó messze messze a mag), közel van hozzád (közel a mag).
5. Melléknévi kifejezés. Ennek a kifejezésnek például egy melléknév a magja vörös a szégyentől (piros a mag), nagyon fontos (fontos a mag), szívesen látlak (boldog a mag).

17 Példák az elemzésre

1. "A szoba nagyon tiszta": a (cikk) szoba (főnév) (ige) nagyon (határozószó) tiszta (melléknév).

• Elemzés szó szerint: a (meghatározó) szoba (a főnévi kifejezés magja) (az igei kifejezés magja) nagyon (a melléknév kiegészítése) tiszta (a melléknévi kifejezés magja).
• Kifejezéselemzés: a szoba (főnévi kifejezés) nagyon tiszta (igei kifejezés); nagyon tiszta (melléknévi kifejezés).
• Szintaktikai függvények: a szoba (tárgy) nagyon tiszta (főnévi állítmány); (predikátummag) nagyon tiszta (attribútum).

2. "Ezek a fülbevalók kétszáz pezóba kerülnek": Ezek (szemléltető cikk) aretes (főnév) kétszáz (számnévi melléknév) pesoba (főnév) kerülnek (ige).

• Elemzés szó szerint: Ezek a (determináns) fülbevalók (a főnévi kifejezés magja) kétszáz (determináns) pesoba (a főnévi kifejezés magja) kerülnek (az igei kifejezés magja).
• Kifejezéselemzés: ezek a fülbevalók (főnévi kifejezés) kétszáz pesóba kerülnek (igei kifejezés); kétszáz peso (névleges kifejezés).
• Szintaktikai függvények: ezek a fülbevalók (tárgy) kétszáz pesoba kerülnek (igei állítmány); kétszáz pesóba kerülnek (az állítmány magja) (körülményes kiegészítés).

3. "Az üzlet a város északi részére költözik": a (cikk)üzlet (főnév) fog (névmás) költözni (ige) to (névmás + melléknév) északra (főnév) a (cikk)várostól (főnév).

• Elemzés szó szerint: a (determináns) üzlet (a kifejezés magja) (igekiegészítő) átköltözik (az igei kifejezés magja) a (az ige magja) prepozíciós kifejezés) központja (a főnévi kifejezés magja) a (az elöljárószó magja) a (meghatározó) város (sejtmag).
• Kifejezéselemzés: az üzlet (főnévi kifejezés) a város északi részébe költözik (igei kifejezés); a várostól északra (elöljáró kifejezés); a városé (elöljáró kifejezés); a város (főnévi kifejezés).
• Szintaktikai függvények: az üzlet (alany) a város északi részébe költözik (verbális állítmány); fordítani fog (predikátummag); a várostól északra (a hely körülményes kiegészítése); a városé (a név kiegészítése).

4. "Mirna ezüstláncot visel": A Mirna (tulajdonnév) az ezüst (főnév) (előszó) láncolatát (főnév) hordozza (ige).

• Elemzés szó szerint: Mirna (szintaktikai mag) hordozza (verbális szintaktikai mag) egy (determináns) láncot (szintaktikai magot) (prepozíciós szintaktikai mag) ezüstből.
• Kifejezéselemzés: Mirna (főnévi kifejezés) ezüstláncot hordoz (igei kifejezés); ezüstlánc (főnévi kifejezés); ezüst (elöljáró kifejezés).
• Szintaktikai függvények: Mirna (alany) ezüstláncot visel (igei állítmány); ezüstláncot (közvetlen tárgyat) hordoz (predikátummag); ezüst (névkiegészítő).

5. "A film egy lehetetlen szerelmi történetet mesél el": A (határozott névelő) elbeszél (ige) egy (határozatlan névelő) történetet (főnevet) a szerelemről (főnév) lehetetlen (melléknév).

• Elemzés szó szerint: A (determináns) film (szintaktikai mag) elbeszéli (ige) a (prepozíciós szintaktikai mag) szerelem (szintaktikai mag) lehetetlen (minősítő) (meghatározó) filmjét (szintaktikai mag).
• Kifejezéselemzés: A film (főnévi kifejezés) szerelmi történetet mesél el (igei kifejezés); szerelmi történet (főnévi kifejezés); lehetetlen szerelemről (elöljáró kifejezés); lehetetlen szerelem (főnévi kifejezés).
• Szintaktikai függvények: A film (tárgy) lehetetlen szerelmi történetet mesél el (verbális állítmány); elbeszél (az állítmány magja) egy lehetetlen szerelmi történetet (közvetlen tárgy); lehetetlen szerelemről (névkiegészítő); lehetetlen (névkiegészítő).

6. "Küldtek nekem egy értesítést levélben": A me (névmás) én (névmás) címre (névmás) mailben (főnév) küldtek (ige) egy (határozatlan névelő) értesítést (főnév).

• Elemzés szó szerint: A (prepozíciós kernel) nekem (szintaktikai kernel) nekem (szintaktikai kernel) küldtek (verbális szintaktikai kernel) egy (determináns) értesítés (szintaktikai mag) által (prepozíciós szintaktikai mag) mail (mag szintaktikai).
• Kifejezéselemzés: Értesítést küldtek nekem (elöljáró kifejezés) (főnévi kifejezés) e-mailben (igei kifejezés); értesítés (főnévi kifejezés); e-mailben (elöljáró kifejezés); email (főnévi kifejezés).
• Szintaktikai függvények: A me (indirekt tárgy) én (verbális tárgy); értesítést küldött (predikátummag) (közvetlen objektum); e-mailben (szóbeli kiegészítés); elektronikus (névkiegészítő). Ennek a mondatnak a tárgya implicit (őket).

7. "Idén megnyerték a vívóversenyt": Ők (személyes névmás) megnyerték (ige) a (határozó név) versenyt (főnév) a vívás (főnév) ebben a (meghatározó) évben (főnév).

• Elemzés szó szerint: Ők (névleges szintaktikai mag) megnyerték (verbális szintaktikai mag) a (determináns) versenyt (szintaktikai mag névleges) of (prepozíciós szintaktikai mag) kerítés (szintaktikai mag) ez (determináns) év (szintaktikai mag névleges).
• Kifejezéselemzés: Ők (főnévi kifejezés) megnyerték az idei vívóversenyt (igekötő); vívóverseny (főnévi kifejezés); kerítés (elöljáró kifejezés); idén (főnévi kifejezés).
• Szintaktikai függvények: Ők (tantárgy) nyerték idén a vívóversenyt (szói állítmány); megnyerték (az állítmány magja) a vívóversenyt (közvetlen tárgy); kerítés (névkiegészítés); ebben az évben (az idő körülményes kiegészítése).

8. "Ne játssz az érzéseimmel": Ne (határozószó) játssz (ige) az (előszóval) my (birtokos melléknév) érzéseim (főnév).

• Elemzés szó szerint: Ne (negációs verbális módosító) játssz (verbális szintaktikai mag) (prepozíciós szintaktikai mag) az én (determináns) érzéseimmel (nominális szintaktikai mag).
• Kifejezéselemzés: Nem (határozói kifejezés) játék az érzéseimmel (igei kifejezés); érzéseimmel (elöljáró kifejezés); érzéseim (főnévi kifejezés).
• Szintaktikai függvények: Ne játssz az érzéseimmel (verbális állítmány); játszol (az állítmány magja); érzéseimmel (étrend-kiegészítő). A mondat alanya implicit (a ti).

9. – A tüzet a tűzoltók gyorsan eloltották. A (határozott névelő) tűz (főnév) a (határozónév) tűzoltók (főnév) gyorsan (határozószó) oltották ki (igekötőben ige).

• Elemzés szó szerint: A (determináns) tüzet (névleges szintaktikai mag) eloltotta (verbális szintaktikai mag) (mag prepozíciós szintaktika) a (determináns) tűzoltók (szintaktikai mag) azonnal (módosító szóbeli).
• Kifejezéselemzés: A tüzet (főnévi kifejezés) a tűzoltók azonnal eloltották (igemondat); a tűzoltók által (elöljáró kifejezés); azonnal (határozói kifejezés).
• Szintaktikai függvények: A tüzet (beteg alany) a tűzoltók azonnal eloltották (predikátum); tűzoltók által (ügynök-kiegészítő); azonnal (snap mód).

10. "A gyerekeink később érkeznek": A (birtokos melléknévi) gyermekeink (főnév) többet érkeznek (ige) (mennyiség határozói) későn (módhatározó).

• Elemzés szó szerint: (Determináns) gyermekeink (nominális szintaktikai kernel) később érkeznek (verbális szintaktikai kernel) (mennyiségmódosító), későn (adverbiális szintaktikai kernel).
• Kifejezéselemzés: Gyermekeink (főnévi kifejezés) később érkeznek (igei kifejezés); később (határozói kifejezés).
• Szintaktikai függvények: Gyermekeink (alany) később érkeznek (szói állítmány); később érkezik (predikátummag) (az idő komplementációja).

11. – A játékot a kezdő nyerte. A (határozott névelő) játékot (főnév) a (határozott névelő) kezdő (főnév) nyerte (igekötő) (előszó).

• Elemzés szó szerint: A (determináns) játékot (főnévi szintaktikai kernel) nyerte (verbális szintaktikai kernel) (prepozíciós szintaktikai kernel) a (determiner) kezdő (szintaktikai kernel).
• Kifejezéselemzés: A játékot (főnévi kifejezés) a kezdő nyerte (igei kifejezés); a kezdő által (elöljáró kifejezés).
• Szintaktikai függvények: A játékot (beteg alany) a kezdő nyerte (állítás); a kezdő (kiegészítő ügynök) által.

12. "Reggel nagyon rosszul éreztem magam": I (hangsúlyozatlan névmás) éreztem (ige) nagyon (mennyiségi határozószó) rossz (módhatározószó) a (cikk) holnapban (főnév).

• Elemzés szó szerint: I (reflexív igekiegészítő) éreztem (ige szintaktikai magja) nagyon (mennyiségmódosító) ​​rossz (mag határozói szintaktika) in (prepozíciós szintaktikai mag) a (determináns) holnap (szintaktikai mag névleges).
• Kifejezéselemzés: nagyon rosszul éreztem magam reggel (igei kifejezés); nagyon rossz (határozói kifejezés); reggel (elöljáró kifejezés); a reggel (főnévi kifejezés).
• Szintaktikai függvények: nagyon rosszul éreztem magam reggel (prédikált); nagyon rossz (snap mód) reggel (snap time).

13. "Vettek egy üveg bort, hogy megünnepeljék a győzelmet": Vásároltak (ige) egy (határozatlan cikk) palackot (főnév) bort (főnév) (előszó), hogy megünnepeljék (ige) a (cikk) győzelmét (főnév).

• Elemzés szó szerint: Vettek (predikátum mag) egy (módosító) palackot (szintaktikai mag) (prepozíciós szintaktikai mag) borból (mag főnév szintaktikai) for (prepozíciós szintaktikai mag) ünnepelni (igekiegészítő) a (determináns) győzelmet (szintaktikai mag névleges).
• Kifejezéselemzés: Ünnepelni vettek egy üveg bort (igemondat); egy üveg bor (főnévi kifejezés); borról (elöljáró kifejezés); győzelmet ünnepelni (előszói kifejezés); győzelem (főnévi kifejezés).
• Szintaktikai függvények: A győzelem megünneplésére vettek egy üveg bort (prédikált); egy üveg bor (közvetlen kiegészítés); bor (a név kiegészítése); ünnepelni (körülményes kiegészítés).

14. "Ezért a folytatás mellett döntöttünk": Azzal (előszóval), hogy (mutató melléknév) ok (főnév) úgy döntünk (ige), hogy folytatjuk (ige infinitivusban).

• Elemzés szó szerint: A (prepozíciós szintaktikai mag) ezen (determináns) ok (nominális szintaktikai mag) által a folytatás mellett döntünk (igekötő mag).
• Kifejezéselemzés: Ezért (elöljáró kifejezés); az az ok (főnévi kifejezés); Úgy döntöttünk, hogy folytatjuk (igei kifejezés).
• Szintaktikai függvények: Emiatt a folytatás mellett döntöttünk (állítmány); ezért (az ok kiegészítése); folytatás (közvetlen tárgy).

15. "Távol laknak innen": Ezek (névmás) itt élnek (ige) messze (határozószó) az (előszótól) itt (határozószó).

• Elemzés szó szerint: Ők (névleges szintaktikai mag) messze élnek (verbális szintaktikai mag) (határozói szintaktikai mag) az itteni (nexustól) (adverbiális kiegészítés).
• Kifejezéselemzés: Ők (főnévi kifejezés); messze laknak innen (igei kifejezés); messze innen (határozói kifejezés); innen (elöljáró kifejezés).
• Szintaktikai függvények: Ők (alany) távol élnek innen (állítmány); messze innen (verbális kiegészítés); innen (határozószó-kiegészítő).

16. "Sokat kell még tanulnod": Te (hangsúlyozatlan névmás) hiányzik (ige) a lot (mennyiség határozószava) by (elöljárószó) tanulni (ige infinitivusban).

• Elemzés szó szerint: Ön (ige kiegészítése) sokat hiányzik (verbális szintaktikai mag) (határozói szintaktikai mag) által (prepozíciós szintaktikai mag) tanul (kiegészít).
• Kifejezéselemzés: Sokat kell tanulnod (igei kifejezés); sokat kell tanulni (határozói kifejezés); tanulni (elöljáró kifejezés).
• Szintaktikai függvények: Még sokat kell tanulnod (állítmány); te (verbális kiegészítés); sokat kell tanulni (közvetlen tárgy); tanuláshoz (határozószó-kiegészítő).

17. "Gyerekek ugrókötelet a parkban": A (határozott névelő) gyerekek (főnév) ugrik (ige) a (cikk) kötelet (főnév) a (határozott névelő) park (főnév) (előszóban).

• Elemzés szó szerint: A (determináns) gyerekek (névleges szintaktikai mag) ugrálják (verbális szintaktikai mag) a (determináns) kötelet (főnév szintaktikai kernel) in (prepozíciós szintaktikai kernel) a (determináns) park (szintaktikai kernel névleges).
• Kifejezéselemzés: A gyerekek (főnévi kifejezés); ugrókötél a parkban (igei kifejezés); a kötél (főnévi kifejezés); a parkban (elöljáró kifejezés); a park (főnévi kifejezés).
• Szintaktikai függvények: Gyermekek (tantárgy) ugrókötél a parkban (állítmány); a kötél (közvetlen kiegészítés) a parkban (helykiegészítő).