10 példa az erkölcsi mítoszokra

Az erkölcsi mítoszok Olyan narratívákról van szó, amelyek a jó és a rossz eredetét és létezését magyarázzák, vagy amelyeknek erkölcsi tanításuk van, vagyis kimondják, hogyan kell az embereknek cselekedniük.

Az mítoszok szóbeli közvetítés narratívái, amelyek természetfeletti eseményeket foglalnak magukban, és amelyeket úgy tekintenek bizonyos civilizációk vagy vallások igazak, mert azért jöttek létre, hogy más-más kérdésekre reagáljanak kérdéseket.

Az erkölcsi mítoszok mellett vannak kozmogonikus (a világ teremtését mesélik el), antropogonikus (az emberi lények eredetének elbeszélése), a teogonikus (az istenek eredetének elbeszélése), a etiológiai (más lények és jelenségek eredetét mesélik el), az alapozókat (helyek alapozását mesélik el) vagy az eszkatologikusakat (leírják, hogy milyen lesz a világvége).

Az erkölcsi mítoszok jellemzői

Példák az erkölcsi mítoszokra

1. A vendéglátás szabályának eredete (görög mítosz)

Zeusz, a királyok istene és Hermész, az utazók, hírvivők és határok istene emberformát öltöttek, és egy vihar közepén érkeztek meg Frígiába, egy városba. Az istenek szállást kértek a lakóktól, de a legtöbben visszautasították, és csak Philemon és Baucis engedték be, hogy belépjenek a házukba.

Baucis rájött, hogy a két idegen istenség, mert többször is felszolgálta nekik az ételt, de sosem voltak elégedettek. Baucis elmondta Philemonnak, aki úgy döntött, hogy feláldozza a libáját, hogy az isteneknek adja. Amikor elment megkeresni a madarat, az odaszaladt, ahol Zeusz volt, aki azt mondta a ház tulajdonosának, hogy ezt nem kell megtenni. egy ilyen áldozatot, és azt mondta neki, hogy el fogja pusztítani a várost, mert a lakosok többsége nem fogadta el az isteneket. házak.

Baucis és Filemon felment az istenekkel egy hegyre, Zeusz pedig elárasztotta a várost, de megmentette annak a házaspárnak a házát, akik befogadták őket. Ezenkívül az istenek királya azt mondta nekik, hogy kívánhatnak, Baucis és Filemon azt mondta neki, hogy egy új templom őrzői akarnak lenni, és szeretnének sok évet élni és együtt halni. Zeusz teljesítette kívánságukat.

Ez a mítosz magyarázza az ókori Görögországban nagyon fontos vendégszeretet törvényének eredetét, és erkölcsi tanítása van: aki idegeneket fogad otthonába, jutalmat kap.

1. Platón Gyges-gyűrűje (görög mítosz)

Gyges pásztor volt, és egy alkalommal a mezőn sétálva talált egy bronz lovat, amelyen egy elhunyt holtteste volt. Ennek a személynek volt egy gyűrűje, amit Gyges nem habozott megragadni. A gyűrű varázslatos volt, és amikor elfordították, láthatatlanná tette a viselőjét. A pásztor arra használta, hogy becsapja a királynőt, megölje a királyt, és átvegye a királyságot.

Ez a mítosz nem a jó és a rossz eredetét meséli el, hanem azt magyarázza, hogy minden társadalomban lesznek olyan emberek, akik rosszat fog tenni, ezért Platón számára szükség volt olyan törvényekre, amelyek elítélték a rablásokat és gyilkosságok.

1. Lycaon (görög mítosz)

Lycaon király volt, aki megalapította Licosura városát. Eleinte nagyon igazságos király volt, de idővel áldozatokat kezdett hozni az isteneknek. Egyszer Zeusz zarándoknak adta ki magát, hogy lássa, mi történik Licosura városában. Az istenek királya Lycaon palotájában szállt meg.

A király fel akarta áldozni a zarándokot, vagyis Zeuszt, de az isten megbüntette azzal, hogy Lycaont farkassá változtatta, és felgyújtotta a palotáját.

Ennek a mítosznak a célja az volt, hogy közvetítse azt a tanítást, hogy nem kell emberáldozatot hozni, és tiszteletben kell tartani a vendéglátás törvényeit.

1. Midas király (görög mítosz)

Midas volt Frígia királya, és mivel vendégszerető volt Silenusszal, Dionüszosz, a termékenység és a bor istene azt mondta neki, hogy teljesíti egy kívánságát. Midas azt mondta neki, hogy hatalmat akar szerezni ahhoz, hogy mindent arannyá változtasson, amihez hozzányúlt, Dionüszosz pedig teljesítette kívánságát.

Midas azonban nem gondolta túl jól a kívánságát, mivel az étel, amelyet megérintett, arannyá változott. Ezért Midas megkérte Dionüszoszt, hogy vegye el a hatalmát, és az isten azt mondta neki, hogy próbálja meg mosni a kezét a Pactolo folyóban. Midas a folyóhoz ment, de amikor belemártotta a kezét, a folyó arannyá változott.

Ez a mítosz egy erkölcsi tanítást igyekszik közvetíteni: nem kell kapzsinak lenni, és óvatosnak kell lenni, amikor az istenektől kérsz valamit.

1. Atlantisz büntetése től Critias Platón (görög mítosz)

Critias az ideális társadalomról vitázott, és amikor ő volt a sor, elmesélte Atlantisz történetét, egy várost, amely elmerült a tenger alatt. Ez a város gyönyörű volt, az emberek erényesek és tisztelték az isteneket. De idővel a polgárok rosszul viselkedtek, és nem engedelmeskedtek az isteneknek. Az istenek úgy döntöttek, hogy megbüntetik az atlantisziakat viselkedésükért, ezért vízzel és sárral borították be a várost.

Ez a mítosz azt a tanítást igyekszik közvetíteni, hogy nem szabad arrogánsnak lenni az istenekkel.

1. Pandora szelencéje (görög mítosz)

Pandora volt az első nő, aki a földön lakott, és eljegyezte Epimétheust. Összeházasodtak, és nászajándékba kaptak egy dobozt, amelyre figyelmeztetés volt írva: tilos a dobozt kinyitni.

Epimétheusz megfeledkezett a dobozról, de Pandora nem tudta abbahagyni a csodálkozást, mi van benne, ezért kinyitotta. De semmi jó nem sült ki a dobozból, de a világ minden rossza előkerült.

Ez a mítosz megmagyarázza a világ gonoszságának eredetét, és emellett azt a tanítást is felhasználta, hogy minden cselekedetnek következménye van.

1. Daedalus és Icarus (római mítosz)

Daedalus építész volt, Icarus pedig a fia. Minos király arra kérte, hogy segítsen építeni egy labirintust, amelybe bezárja a Minotauruszt. Daedalus beleegyezett az építkezésbe, és elment Krétára a fiával, de amikor az építkezés befejeződött, Minos bezárta őket a labirintusba, hogy senki ne tudja, hogyan kell kijutni.

Daedalusnak eszébe jutott, hogy tollból és mézből szárnyakat csinálhatnak, hogy elmeneküljenek. Apa és fia elkészítették a szárnyakat, feltették őket, Daedalus pedig figyelmeztette Ikarust, hogy nagyon óvatosnak kell lennie, hogy ha túl magasan repül, a méz elolvad a naptól, és ha túl alacsonyan repül, a tollak átnedvesednek a víztől tenger.

Ikarusz eleinte engedelmeskedett apjának, de később nagyon magasra kezdett repülni. A méz megolvadt, a szárnyak szétestek, Ikarosz a tengerbe esett és megfulladt. Daedalus elszomorította fia halálát, és egy szigeten temette el, amelyet Icariának nevezett el, hogy tiszteletét lássa.

Ezt a mítoszt használták arra, hogy megmagyarázzák az engedelmesség és az óvatosság fontosságát.

1. A Sátán eredete (keresztény mítosz)

Lucifer egy angyal volt, aki Istennel élt a mennyben. De ez az angyal nagyon büszke volt, és fellázadt Isten ellen, mivel olyan akart lenni, mint ő. A büszkeség nagyon súlyos bűn volt, ezért Isten örökre kiűzte a mennyből, és ettől a pillanattól kezdve felvette a Sátán nevet (héberül ellenséget jelent).

Ez a mítosz megmagyarázza a rossz eredetét, amelyet a Sátán képvisel, szemben a jóval, amelyet Isten képvisel.

1. A bűn eredete (keresztény mítosz)

Ádám, az első ember a földön és Éva, az első nő a földön, Édenben éltek, egy nagyon szép természeti helyen, ahol semmiben sem szenvedtek hiányt. Ádám és Éva azt tehetett, amit akart, csak nem ehet egy gyümölcsöt, mivel Isten megtiltotta nekik.

Egy napon a kígyó, aki az ördögöt ábrázolta, meggyőzte Évát, hogy egye meg a tiltott gyümölcsöt. Éva rájött, hogy szereti a gyümölcsöt, és bölcsességet is adott neki, ezért meggyőzte Ádámot, hogy egyen egyet.

Isten azonban rájött, hogy Ádám és Éva mit tett, kiűzte őket a paradicsomból, és halandóságra ítélte őket, hogy dolgozzanak táplálékukért.

Ez a mítosz megmagyarázza a bűn eredetét, és „eredendő bűnnek” is nevezik, mivel ez az első bűn, és a keresztény vallás szerint olyan bűn, amellyel minden ember születik.

1. A hiúság büntetése (római mítosz)

E mítosz szerint volt egy Narcissus nevű fiatalember, aki a világ legszebb embere volt. Sokan megszerették, de a fiatalember nagyon hiú volt, kigúnyolta és rosszul bánt azokkal, akik kinyilvánították szerelmüket.

Viselkedése miatt Narcissust megbüntették az istenek, mert beleszeretett a tükörképébe. Egyszer a fiatalember az erdőben sétált, meglátott egy folyót, és elment vizet inni. Tükörképét látva beleszeretett önmagába, és nem tudta megállni, hogy önmagába nézzen.

Egy idő után a fiatalember éhen és magányban halt meg.

Ez a mítosz megmagyarázza a hiúság súlyos következményeit.

Kiszolgálhatja Önt: