Exponenciális függvény definíció
Gátlás Húrelmélet / / April 02, 2023
A matematika mestere, a természettudományok dr
Az exponenciális függvény különféle természeti jelenségeket, társadalmi és gazdasági helyzeteket modellez, ezért is fontos az exponenciális függvények azonosítása különféle összefüggésekben.
Emlékezzünk arra, hogy egy számra \({a^1} = a,{a^2} = aa,\;{a^3} = aaa\) definiálva van, általában minden \(n\) ) természetes szám:
\(a \ne 0\) esetén a következőt kapjuk: \({a^0} = 1,\;\) valójában amikor \(a \ne 0,\) akkor van értelme a \ műveletet végrehajtani (\frac{a}{a} = 1;\) a kitevők törvényének alkalmazásakor a következőket kapjuk:
\(\frac{a}{a} = 1\)
\({a^{1 – 1}} = 1\)
\({a^0} = 1.\)
Amikor \(a = 0\), az előző érvelésnek nincs értelme, ezért a \({0^0},\) kifejezésnek hiányzik a matematikai értelmezése.
Abban az esetben, ha \(b > 0\) és igaz, hogy \({b^n} = a,\), azt mondjuk, hogy \(b\) a \(a\) n-edik gyöke, és általában jelölése \ (b = {a^{\frac{1}{n}}},\;\) vagy \(b = \sqrt[n]{a}\).
Amikor \(a < 0\), akkor nincs \(b\) valós szám, amelyre \({b^2} = a;\), mert \({b^2} \ge 0;\;\ ) így a forma kifejezései \({a^{\frac{m}{n}}}\), nem lesz figyelembe véve \(a < 0.\) A következő algebrai kifejezésben: \({a^n}\) \(a \ ) bázisnak nevezzük, \(n\) pedig az kitevőnek nevezzük, a \({a^n}\) az \(a\) hatványának\(\;n\) vagy \(a\)-nak is nevezik a \(n,\;\)se hatványhoz tartsa be az alábbi törvényeket a kitevők közül:
\({a^n}{a^m} = {a^{n + m}}\) | \(\frac{{{a^n}}}{{{a^m}}} = {a^{n – m}}\) | \({\left( {{a^n}} \right)^m} = {a^{nm}} = {\left( {{a^m}} \right)^n}\) |
---|---|---|
\(\frac{1}{{{a^n}}} = {a^{ – n}}\) | \({a^n} = \frac{1}{{{a^{ – n}}}}\) | \({\left( {\frac{1}{a}} \right)^n} = \frac{1}{{{a^n}}}\) |
\({\left( {ab} \right)^n} = {a^n}{b^n}\) | \({\left( {{a^{\frac{1}{n}}}} \right)^m} = {\left( {{a^m}} \right)^{\frac{1} {n}}} = {a^{\frac{m}{n}}}\) | \({a^0} = 1\) minden \(a \ne 0\) |
Az exponenciális függvény a következő alakú:
\(f\left( x \right) = {a^x}\)
ahol \(a > 0\) egy állandó, a független változó pedig a \(x\) kitevő.
Az exponenciális függvény elemzéséhez három esetet veszünk figyelembe
1. eset Amikor az alap \(a = 1.\)
Ebben az esetben \(a = 1,\) a \(f\left( x \right) = {a^x}\) függvény egy állandó függvény.
2. eset Amikor az alap \(a > 1\)
Ebben az esetben a következők állnak rendelkezésünkre:
\(x\) értéke | |
---|---|
\(x < 0\) | \(0 < {a^x} < 1\) |
\(x = 0\) | \({a^0} = 1\) |
\(0 < x < 1\) | \(1 < {a^x} < a\) |
\(x = 1\) | \({a^x} = 1\) |
\(x > 1\) | \(a < {a^x}\) |
A \(f\left( x \right) = {a^x}\) függvény szigorúan növekvő függvény, vagyis ha \({x_2} > {x_1}\), akkor:
\({a^{{x_2}}} > a_{}^{{x_2}}\)
\(f\left( {{x_2}} \right) > f\left( {{x_1}} \right)\)
Ha egy jelenséget exponenciális függvénnyel modelleznek, \(a > 1\), akkor azt mondjuk, hogy exponenciális növekedést mutat.
2. eset Amikor az alap \(a < 1\).
\(x\) értéke | |
---|---|
\(x < 0\) | \({a^x} > 1\) |
\(x = 0\) | \({a^0} = 1\) |
\(0 < x < 1\) | \(0 < {a^x} < 1\) |
\(x = 0\) | \({a^x} = 1\) |
\(x > 1\) | \(0 < {a^x} < a < 1\) |
Amikor \(a < 1\), a \(f\left( x \right) = {a^x}\) függvény szigorúan csökkenő függvény, vagyis ha \({x_2} > {x_1}\ ), így:
\({a^{{x_2}}} < a_{}^{{x_1}}\) \(f\left( {{x_2}} \right) < f\left( {{x_1}} \right) \) Amikor egy jelenség az Az exponenciális függvényt tartalmazó modellek \(a < 1\) esetén azt mondjuk, hogy ez csökkenést vagy csökkenést mutat exponenciális. A következő grafikon a \({a^x}\) viselkedését szemlélteti három különböző esetben.
Az exponenciális függvény alkalmazásai
1. példa Népességnövekedés
Jelöljük \({P_0}\) a kezdeti populációt és \(r \ge 0\) a népességnövekedési rátát, ha a népesség aránya időben állandó marad; a funkció
\(P\left(t \right) = {P_0}{\left({1 + r} \right)^t};\)
Keresse meg a populációt a t időpontban.
Gyakorlati példa 1
Mexikó lakossága 2021-ben 126 millió volt, és éves szinten 1,1%-os növekedést mutatott. Ha ez a növekedés fennmarad, mekkora lesz a népesség Mexikóban 2031-ben, ebben az évben 2021?
Megoldás
Ebben az esetben \({P_o} = 126\) és \(r = \frac{{1.1}}{{100}} = 0,011\), ezért a következőket kell használnia:
\(P\left(t \jobbra) = {P_0}{\left({1 + .0011} \jobbra)^t}\)
Az alábbi táblázat mutatja az eredményeket
Év | eltelt idő (\(t\)) | Számítás | Népesség (millió) |
---|---|---|---|
2021 | 0 | \(P\left(t \jobbra) = 126{\left( {1,0011} \jobbra)^0}\) | 126 |
2031 | 10 | \(P\left(t \jobbra) = 126{\bal({1,0011} \jobbra)^{10}}\) | 140.57 |
2051 | 30 | \(P\left(t \jobbra) = 126{\bal({1,0011} \jobbra)^{30}}\) | 174.95 |
2. példa A kamatos kamat kiszámítása
A bankok éves kamatot kínálnak, de a reálkamat attól függ, hogy hány hónapig fekteti be; Ha például r%-os éves kamatlábat kínálnak Önnek, a valós havi kamatláb \(\frac{r}{{12}}\)%, a kéthavi kamat \(\frac{r}{6}\)%, negyedéves \(\frac{r}{4}\)%, negyedéves \(\frac{r}{3}\)%, a félév pedig \(\frac{r}{2}\)%.
Gyakorlati példa 2
Tegyük fel, hogy 10 000-et fektet be egy bankba, és a következő éves kamatokat kínálják:
Lekötött betétek | Éves árfolyam | időszakok egy évben | tényleges árfolyam | \(k\) hónap alatt felhalmozott pénz |
---|---|---|---|---|
Két hónap | 0.55% | 6 | \(\frac{{0,55\% }}{6} = 0,091667{\rm{\% }}\) | \(10000{\left( {1 + 0,00091667} \right)^{\frac{k}{2}}}\) |
három hónap | 1.87% | 4 | \(\frac{{1,87\% }}{4} = 0,4675{\rm{\% }}\) | \(10000{\left( {1 + 0,00461667} \right)^{\frac{k}{3}}}\) |
hat hónap | 1.56% | 2 | \(\frac{{1,56\% }}{4} = 0,78{\rm{\% }}\) | \(10000{\left( {1 + 0,0078} \right)^{\frac{k}{6}}}\) |
A \(e\) szám, Euler állandó és folyamatos kamata.
Most tegyük fel, hogy van induló tőkénk \(C\), és fix kamatláb mellett fektetjük be \(r > 0\), és az évet \(n\) periódusokra osztjuk; az egy évben felhalmozott tőke egyenlő:
\(A = \;C{\left( {1 + \frac{r}{n}} \right)^n}\)
Annak elemzésére, hogy a felhalmozott tőke hogyan viselkedik, amikor \(n\), nő, átírjuk a felhalmozott tőkét, egy év alatt:
\(A = \;C{\left( {1 + \frac{r}{n}} \right)^n}\)\(A = \;C{\left( {1 + \frac{1} {{\frac{n}{r}}}} \right)^{\left( {\frac{n}{r}} \right) r}},\)
a \(m = \frac{n}{r}\) művelettel a következőket kapjuk:
\(A = C{\left( {1 + \frac{1}{m}} \right)^{mr}}\)\(A = C{\left( {{{\left( {1 + \ frac{1}{m}} \right)}^m}} \right)^r}.\)
Ahogy a \(n\) növekszik, úgy nő a \(m = \frac{n}{r}.\)
Ahogy \(m = \frac{n}{r},\) növekszik, a \({\left( {1 + \frac{1}{m}} \right)^m}\) kifejezés megközelíti az ún. Euler-állandó vagy szám:
\(e \kb. 2,718281828 \lpont .\)
Az Euler-állandónak nincs véges vagy periodikus decimális kifejezése.
A következő közelítéseink vannak
\(C{\left( {{{\left( {1 + \frac{1}{m}} \right)}^m}} \right)^r} \approx C{e^r},\) \(C{\left( {1 + \frac{r}{n}} \right)^{ns}} \approx C{e^{rs}}.\)
A kifejezéshez:
\(A = \;C{e^r},\)
Kétféleképpen értelmezhetjük:
1.- Egy évben felhalmozható maximális összegként \(C,\;\) éves kamattal tőkét \(r.\)
2.- Az az összeg, amit egy év alatt felhalmoznánk, ha tőkénket folyamatosan, éves ütemben újra befektetnénk \(r.\)
\(T\left(s \right) = \;C{e^{rs}},\)
a felhalmozott összeg, ha \(s\) év folyamatos kamattal történik.
Konkrét példa 3
Most visszatérünk a 2. konkrét példa egy részére, ahol az éves ráta 0,55% kéthavi részletekben. Számítsd ki azt a tőkét, amely felhalmozódik, ha az induló tőke 10 000, és fél év, két év, 28 hónap után újra befektet!
\(10{\left( {1,00091667} \right)^{\frac{6}{2}}} = 10.{\rm{\;}}027525\)
ahogy az alábbi táblázat is mutatja, a \(m = \frac{n}{r},\) értéke nem „kicsi”, és a fenti táblázat azt jelzi, hogy \({\left( {1 + \frac{1}{ m}} \right)^m}\) közel van az Euler-állandóhoz.
Idő | Időszakok száma (\(k\)) | Felhalmozott tőke, ezerben, kéthavonta újra befektetve |
---|---|---|
Fél év | 3 | \(10{\left( {1,00091667} \right)^3} = 10.{\rm{\;}}027525\) |
Két év | 12 | \(10{\left( {1,00091667} \right)^{12}} = 10110.{\rm{\;}}557\) |
38 hónap | 19 | \(10{\left( {1,00091667} \right)^{19}} = 10.\;175612\) |
Idő | Az évek ideje (\(s\)) | Felhalmozott tőke, ezerben, fektessen be folyamatos kamattal |
---|---|---|
Fél év | \(s = \frac{1}{2}\) | \(10{e^{0.0055\left( {\frac{1}{2}} \right)}} = 10.{\rm{\;}}027538\) |
Két év | \(s = 2\) | \(10{\left( {1.00091667} \right)^{0.0055\left( 2 \right)}} = 10110.{\rm{\;}}607\) |
38 hónap | \(s = \frac{{19}}{6}\) | \(10{\left( {1,00091667} \right)^{\frac{{19}}{6}}} = 10.\;175692\) |
2. példa Értékcsökkenés
Gyakorlati példa 1
Egy számítógép minden évben 30%-ot leértékelődik, ha egy számítógép 20 000 peso dollárba kerül, határozza meg a számítógép árát \(t = 1,12,\;14,\;38\) hónapra.
Ebben az esetben az egyik rendelkezik:
\(P\left(t \jobbra) = 20000{\rm{\;}}{\left( {1 – 0,30} \jobbra)^t}\)
\(t\)-vel években, ha a következő táblázatban \(t\)-t helyettesítjük, az eredményt kap
idő hónapokban | idő években | számításokat | Numerikus érték |
---|---|---|---|
1 | \(\frac{1}{{12}}\) | \(P\left(t \right) = 20000{\rm{\;}}{\left( {1 – .30} \right)^{\frac{1}{{12}}}}\) | 19414.289 |
12 | 1 | \(P\left(t \jobbra) = 20000{\rm{\;}}{\left( {1 – .30} \jobbra)^1}\) | 14000 |
14 | \(\frac{7}{6}\) | \(P\left(t \right) = 20000{\rm{\;}}{\left( {1 – .30} \right)^{\frac{7}{6}}}\) | 13192.012 |
38 | \(\frac{{19}}{6}\) | \(P\left(t \right) = 20000{\rm{\;}}{\left( {1 – .30} \right)^{\frac{7}{6}}}\) | 6464.0859 |