10 Példák a magyarázó bekezdésekre

A magyarázó bekezdések Ezek azok, amelyeket a szöveg információinak bővítésére használnak, és amelyek általában a lábjegyzetekben vagy az írás végén találhatók.

A bekezdés egy összefüggő egység, amely egy vagy több mondatból áll, amelyek nagybetűvel kezdődnek és nagybetűvel végződnek. új bekezdés. A szövegek úgy vannak felszerelve, hogy minden bekezdés egy központi témával foglalkozzon.

A szövegekben vannak olyan témák, kifejezések vagy fogalmak, amelyeket a szerző szerint bővíteni vagy pontosítani kell. Emiatt az írás törzsébe egy csillag (*) vagy egy hivatkozási szám (¹) kerül beillesztésre a részletesen kidolgozandó rész után. Például:

A gyarmati időkben* a szinkretizmus a kulturális élet különböző területein fordult elő, például társadalmi, vallási, politikai, gazdasági és művészeti.

A lábjegyzetekben vagy a zárójegyzetekben a fogalom magyarázó bekezdése kerül elhelyezésre, ami jelen esetben a „gyarmati korszak”. Például:

*A latin-amerikai országokban a gyarmati korszak alatt azt az időszakot értjük, amikor egy ország vagy régió egy másik, általában Spanyolország vagy Portugália uralma alatt állt. Ez az időszak magában foglalja a megszállás és a függetlenség között eltelt időt.

Az APA-szabványok szerint azonban a tudományos szövegekben a magyarázó bekezdéseknek külön lapra kell kerülniük a hivatkozások után, és hivatkozási számokkal (¹) kell feltüntetni.

• Lásd még: Bekezdéstípusok

Példák a bekezdések egyértelműsítésére

1. Szövegtörzs:

Bár úgy gondolják, hogy az internet felváltotta a televíziózást, ez a két kommunikációs csatorna ma már nagyon aktívnak számít.*

Magyarázó bekezdés:

*Ebben az országban az aktuális híreket fogyasztók 43%-a internetezik; 38%, televízió; a maradék 19%-ot pedig mindkettő. Megállapítható tehát, hogy nincs lényeges különbség az internetet kedvelők és a televíziót választók között.

1. Szövegtörzs:

A témával foglalkozó egyes szerzők úgy vélik, hogy a digitális oktatásnak még mindig nincs elegendő eszköze a személyes oktatás helyettesítésére. Ehelyett mások azzal érvelnek, hogy a digitális oktatás soha nem lesz képes teljes mértékben helyettesíteni a személyes és a hagyományos oktatást.¹

Magyarázó bekezdés:

¹A legújabb tanulmányok következtetései szerint a kötelező formális oktatásnak szemtől-szembe kell történnie. A nevesített indoklások közül a legfontosabb az, hogy a gyerekeknek, fiataloknak térre van szükségük szocializáció, és hogy az osztályterem lehetővé teszi a kollektív tudás létrehozását és a közöttük folyó folyékonyabb cserét diákok és tanárok.

1. Szövegtörzs:

A víz természeti erőforrás, amelyet tudatosan kell használni, mivel egyre ritkább.*

Magyarázó bekezdés:

*A víz ugyan megújuló erőforrás, de korlátozott is. Az édesvíz ugyanis természetesen előfordul, de a fogyasztás szintje magasabb, mint a regenerációs szint. Emiatt a becslések szerint a jövőben ez a folyadék nem megújuló és szűkös erőforrássá válik.

1. Szövegtörzs:

A globális felmelegedés¹ következményei megváltoztatják mindennapi életünket.

Magyarázó bekezdés:

¹ A globális felmelegedés néhány következménye a tengerszint és a hőmérséklet emelkedése, az egyre több vihar és aszály, valamint az élelmiszertermelés csökkenése.

1. Szövegtörzs:

Az előadás végén a szerző azzal érvelt, hogy a természeti jelenségek nem azonosak a természeti katasztrófákkal.*

Magyarázó bekezdés:

*A természeti jelenségek azok az események, amelyek emberi beavatkozás nélkül következnek be. Másrészt a természeti katasztrófák azok az események, amelyek nagymértékű károkat okoznak. Ezért csak néhány természeti jelenség természeti katasztrófa, és nem mindegyik.

1. Szövegtörzs:

A vers nem szinonimája a költészetnek, a próza pedig nem a regény szinonimája.¹

Magyarázó bekezdés:

¹ A vers egy-egy vers egy-egy sora. A költészet olyan irodalmi szöveg, amely általában a szerző szubjektivitását fejezi ki, és versben vagy prózában írható. A próza folyamatos, mondatokba és bekezdésekbe rendezett írás. A regény egy hosszú narratív szöveg, amely általában prózai formájú.

1. Szövegtörzs:

A reklámszövegeket rövidségük, szellemességük és hatásos erejük jellemzi.*

Magyarázó bekezdés:

*A hatás erejét aszerint mérik, hogy egy reklámpéldány mennyire képes meglepni a fogyasztókat. Egyrészt a hossztól és az eredetiségtől függ. Másrészt ez attól függően változik, hogy a hirdetést milyen közösségben találják meg, mivel vannak olyan témák, akik jobban odafigyelnek a hirdetésekre, mint mások.

1. Szövegtörzs:

Még ha a választások még messze vannak, az első jelöltnek van a legnagyobb esélye a győzelemre.¹

Magyarázó bekezdés:

¹A közvélemény-kutatások szerint az első jelöltnek 37 pontja van; a második 28; a harmadik pedig 17. Ezek az adatok azonban nem véglegesek, és úgy vélik, hogy a választások időpontjáig a rangsor jelentős változásokon eshet át.

1. Szövegtörzs:

A mobiltelefon-társaságok nem tudtak megegyezni az új törvény végrehajtási módjáról.*

Magyarázó bekezdés:

*Az elektronikai termékek gyártására vonatkozó új törvény szerint minden cégnek ugyanazt a töltőt kell gyártania, hogy különböző márkájú mobiltelefonokban is használható legyen. Ennek a törvénynek az a célja, hogy kevesebb szemetet termeljen, és ezáltal kevesebb szennyezést.

1. Szövegtörzs:

A szerző biztosítja, hogy az erdőirtás hatása egyre erősebb a városokban.¹

Magyarázó bekezdés:

¹Az erdőirtás főleg azt a területet érinti, ahol az erdőket vagy a dzsungeleket felszámolták. De súlyos következményekkel járhat a távoli városi területeken és szerte a világon, például az éghajlat és a levegő változásai.

Interaktív teszt a gyakorláshoz

Kövesse a következővel:

• bevezető bekezdések
• tájékoztató bekezdések
• kifejtő bekezdések
• felsorolás bekezdései
• fejlesztési bekezdések
• befejező bekezdései

Hivatkozások

• Cassany, D. (1993). Az írókonyha. Anagramma.
• Torres, S., González Bonorino, A. és Vavilova, I. (2017). Az idézet és a bibliográfiai hivatkozás. Útmutató az APA szabványok alapján. HASZNÁLATA Könyvtár.