A sziklák jelentősége

Roberta Alessandra Pedrasoli
Orvosbiológiai végzettség

A sziklák nagyrészt felelősek az emberi lények jelenlegi életmódjukra való evolúciójáért. Gazdasági szinten széles körben használják "nyers" állapotukban a polgári építésben, energiaforrásként ill ásványok és fémek, azonban felmérhetetlen jelentőségét valószínűleg alábecsülik, hiszen sok esetben szerepe van támogatás.

Egy kőzettípus, jelen esetben az ásványi szén felhasználásával az első ipari forradalom amely az olaj (és valamennyi származéka) mai felhasználása felé haladt. Ezenkívül a szikláknak köszönhetően olyan földalatti vízrendszerekkel rendelkezünk, amelyeken keresztül a világ lakosságának csaknem felét lehet ivóvízzel ellátni. Nem is beszélve az ásványok és fémek feltárásáról, amelyek többnyire a kőzetekbe vannak ágyazva.

Vizsgálatuk is releváns, hiszen a litoszféra, ismertebb nevén a földkéreg alapvetően kőzetekből áll. Valójában a Föld alapvetően egy nagy szikla különböző állapotokban, mivel közvetlenül a kéreg alatt található a köpeny. A bolygó térfogatának 80%-áért felelős köpeny pépes massza, amely lehűtve az uralkodó magmás kőzeteket képezi. Tanulmányozásuk értékes információkkal szolgál a földi szerkezetről, valamint annak éveken keresztüli változásáról.

Ahhoz azonban, hogy megértsük a kőzetek bolygónk és életünk szempontjából betöltött szerepét, fontos tudni, hogy mik ezek, és milyen fajtáik vannak, amint azt alább tárgyaljuk.

Mik ezek, hogyan keletkeznek és osztályozzák a kőzeteket?

Az ásványok természetes kombinációja a természetben szilárd aggregátumot eredményez, amelyet kőzetnek neveznek. Besorolása az egyes ásványok szerkezetében lévő arányán alapul. Például a bazalt alapvetően szilíciumból, alumíniumból és vasból áll. A gránit kvarcból, földpátból és csillámból áll.

A kőzetek képződésének folyamata és környezete lehetővé teszi, hogy három nagy csoportra osztjuk őket: magmás vagy magmás kőzetek (magma alkotja), kőzetek üledékes kőzetek (kémiai és szerves vegyületek kiválásával képződnek) és metamorf kőzetek (egyéb anyagok bomlásával képződnek) sziklák).

Ebből a három csoportból a kőzetek több alcsoportja keletkezik, amelyek ásványtani összetétele (ásványi, szerves vegyületek és üveges anyag) az osztályozásuk alapja. Az alapvető ásványi anyagok határozzák meg a természetét, a kiegészítő ásványok pedig a különböző fajták megnevezésére szolgálnak. Nagyon szemléltető példa a kvarc, amelynek kiegészítő ásványai olyan kövekből származnak, mint az ametiszt, kristály, citrin, achát, ónix és sok más. Ezenkívül vannak "majdnem tiszta" összetételű kőzetek, amelyek egyetlen ásványból képződnek, és monoásványokként ismertek. Az ilyen típusú kőzeteket a térfogata különbözteti meg az ásványoktól, mivel a természetben nagy területeken vagy domb formájában jelennek meg.

Polgári építkezés

A történelem előtti idők óta az ember a sziklák megértésének és felfedezésének módjait keresi. A civilizációk életmódjának alakulása használatának javulásával függ össze. A kezdetben sárból készült házak nagy építményekké fejlődtek, mint például a piramisok (mészkőből épültek) és Görög templomok (márvány), majd a rómaiak betonalkotása (fizikokémiai átalakulása a sziklák).

Jelenleg a polgári építkezésben széles körben használt anyagok kiemelkednek: pala, gránit, márvány, agyag, mészkő és bazalt. Általában nyers állapotban veszik a természetből, és használatának megfelelően alakítják őket.

– Pala: A metamorf kőzet agyagos kőzetekből származik, és főként padlók és bevonatok készítésére használják. Emellett munkalapokon is használható, mivel alacsony a nedvszívó képessége és magas a hőállósága.

– Gránit: Bevonatokkal és díszítéssel szembeni ellenállásuk miatt rendkívüli kereskedelmi jelentőségű magmás kőzetek. Emellett a műemlékek számára is ez az anyag.

– Márvány: mészkőből származó metamorf kőzet, amely számos színben és textúrában található, nagyon tetszetőssé teszi díszekben, szobrokban és finom dekorációs bevonatokban való használatra.

– Agyag: üledékes kőzetekből gyűjtött rendkívül képlékeny, ezért használják a tégla, padló és bevonat, valamint különféle típusú edények gyártása díszítő.

– Mészkő: üledékes kőzet az egyik legsokoldalúbb ásványi anyaggal, cementben, mészben, kőben felhasználható zúzott, valamint a kohászatban, vegyiparban, festékiparban és savasság korrigálóként emeletek.

– Bazalt: a polgári építkezésben széles körben használt magmás kőzet zúzott kő és aszfalt, habarcs és beton keverékek adalékanyag formájában.

Energiaforrások

Az üledékes kőzetek mállásának folyamatából származik az évszázadok során vagy még tovább nos évezredek, amikor a szerves anyagok lassú lebomlása létrehozza az úgynevezett üzemanyagokat kövületek. Annak ellenére, hogy nem megújuló energiaforrások, az első ipari forradalom óta napjainkig a legtöbbet használják, mivel a 2019-ben megtermelt energia több mint 80%-áért felelősek. A fő tüzelőanyag a szén, a földgáz és az olaj.

– Ásványszén: főként hőerőművek energiatermelésére használják.

– Földgáz: rendkívül sokoldalú, képes helyettesíteni a hőerőművekben használt egyéb energiaforrásokat, valamint szinte minden kőolajszármazékot gépjárművek tüzelőanyagainak elégetése (a repülőgépek dízel üzemanyaga kivételével), mint nyersanyag a petrolkémiai iparban az oldószerek, ill. műtrágyák.

– Olaj: manapság a legfontosabb forrásnak számít, főként autóüzemanyagként használják, mint például a dízel és a benzin. Származékai sok más alkalmazás mellett festékekké, oldószerekké, mosószerekké, műanyagokká, gumikká, robbanóanyagokká alakulnak.

Ásványok és fémek kitermelése

– SÓ: kőzetek kinyerésével vagy tengervíz elpárologtatásával nyerik. Elengedhetetlen a konyhában és szervezetünk számára.

– Fémlerakódások: kizárólag kőzetek kitermeléséből nyert fémek, azaz keletkezési folyamatuk termékei. Ezek közül kiemeljük a gyémánt (kristály), az arany, az ezüst, az ólom, az ón, a rezet, az alumíniumot, a cinket, a mangánt és a kalciumot. Felhasználása a lehető legváltozatosabb, kezdve a díszítéstől a vegyiparig, az elektromos vezetőkig, a szigetelésig, az elektromos és elektronikai alkatrészekig stb.

– Nitrát, foszfát és kálium: Tartósítószerként, műtrágyaként használják gyógyszerekben, valamint a vegyiparban a gyomirtó-, mosó- és robbanóanyag-iparban.

Mezőgazdaság

A kőzetek fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságra alkalmas talajok kialakulásában. A mai technológia és tudás azonban lehetővé teszi, hogy szimuláljuk a talaj természetes mineralizációját a jobb mezőgazdasági teljesítmény érdekében.

A foszfor a növények egyik nélkülözhetetlen tápanyaga, és a mezőgazdasági növények a kivont foszfor közel 90%-át elfogyasztják, ami magasabb hozamot garantál.

A kőzet (kőpor) használata csökkenti a savasságot és növeli a talaj termékenységét. Fenntartható alternatívája a műtrágyáknak, amely egyre nagyobb teret hódít a jelenlegi mezőgazdasági és környezetvédelmi találkozókon jó lehetőség a termelési költségek csökkentésére, miközben lehetővé teszi a talaj korrekcióját és ennek következtében a talajjavítást termelékenység.

Idegenforgalom

A turizmus, amint azt már tudjuk, a helyi gazdaságot érinti, és nagyon fontos a régióban élő családok számára, valamint a természet vizuális ajándéka. A világon különféle sziklaképződmények találhatók, amelyek a világ minden tájáról vonzzák a turistákat.

Híres példaként említjük:

– Grand Canyon, vörös kőzetrétegek természetes képződménye az Egyesült Államokban.

– Az észak-írországi Giant's Causeway egy vulkánkitörés eredményeként létrejött sziklaképződmény, amely több, egymással összefüggő bazaltoszlopból áll.

– A Wave Rock egy hullám alakú szikla, amely Ausztráliában található. Az évek során az alsó rész eróziójával természetesen kialakult forma, valamint az esőzések által lemosott csíkos színezet egyedi megjelenést kölcsönöz neki.

– Perito Moreno a világ egyik leghíresebb gleccsere. Igen, a gleccserek is sziklák. Ez a több ezer hópelyhek metamorfózisa által alkotott gyönyörű táj az argentin Patagóniában található.

Annak ellenére, hogy ez a cikk nem áll a középpontjában, fontos kiemelni, hogy a kőzetek különböző felhasználási módjai környezeti költségekkel járnak. növekszik, és hogy az ökologikusabb helyettesítők keresése állandó vita tárgyát képezi a fő lehetőségek és tanulmányok között fejlesztés.

tanulmány és történelem

A kőzettan, a geológia azon ága, amely kizárólag a kőzetek tanulmányozásával foglalkozik, rendkívül fontos, mivel a földkéreg alapvetően kőzetekből áll.

A Föld bolygó története a sziklákba ágyazódik, akár kövületeken, akár a a kőzetek összetételének változása, és ezzel értékelhetjük az éghajlati viszonyok hatását róla környezet és az ott élő szervezetek. Annak az összetett átalakulásnak a megértése, amelyen a bolygó a legtávolabbi idők óta folyamatosan megy bepillantást engedni az ember és a természet evolúciójába egészen a jelen pillanatig, és azt az utat, amely felé haladunk jövő.

Egy másik fontos szempont a sziklák mélyebb megismeréséhez az a függőségünk a természetes erőforrások amit életstílusunk fenntartásához kapunk tőlük. Ahogy már elhangzott, a kőzetekből különféle ásványokat, üzemanyagokat, vizet és rosszat vonunk ki tervezés ezeknek az erőforrásoknak a hatása több millió ember életét érintheti.

Ugyancsak ezzel a tudással próbálhatjuk meg előre jelezni a természet működését, mint például a vulkánkitörések ill tektonikus lemezek mozgását, és ezzel együtt értékelni a lehetséges kockázatokat, amelyek lehetővé teszik az intézkedések tervezését várható. De nem csak a természet cselekvése generál potenciális kockázatokat, hanem az ember cselekvése is hatással van a ülepedési és eróziós folyamatok, és ennek következtében a környezetben, amely hatással van a közösségre annak készlet.

Hivatkozások

– Kövek és ásványok – NPS

– Mik azok az üledékes kőzetek? – USGS

– Üledékes kőzetek – National Geographic

– World Energy Outlook 2021

– Fosszilis tüzelőanyag – Britannica