A szegregáció törvénye
Biológia / / July 04, 2021
Miután megszerezte több generációját
növényeket önmegtermékenyítéssel Mendel megfigyelte, hogy az utódok hasonlóak szüleikhez, és ezek alkotják a később tiszta vonalakat.
A keresztezések kezdetén homozigóta növényeket használt, egyetlen kontrasztos karakterrel, amely pár allélt tartalmazott, vagyis monohibrid keresztet készített. A kiválasztott hét karakternek két kifejezése van, egyikük dominánsan, a másik recesszív módon viselkedik. A domináns karakter képviseletére nagybetűket, a recesszív, kisbetűket használta.
Így például a szülői generációban, amelyet tiszta vonal növényei képviselnek a hüvely, a sima hüvelyesek homozigóta dominánsak (AA), a durva hüvelyesek pedig homozigóta recesszívek aa); ivarsejtek előállításakor csak egy tényezőjük van: A vagy a.
Amikor a ivarsejtek megtermékenyülnek, heterozigóta genotípusok (Aa) által létrehozott első nemi generáció (F1) származik belőlük; fenotipikusan (vagyis az expresszált gének) mind egyformák, és a domináns jelleget mutatják: sima hüvely, így a durva hüvely karakter ebben a generációban eltűnik.
A = sima hüvely A = durva hüvely
F1 |
NAK NEK |
NAK NEK |
nak nek |
A / a |
A / a |
nak nek |
A / a |
A / a |
Eredmény = Genotípus = 100% A / a
Fenotípus = 100% sima hüvely
Értelmezés = Mindegyik heterozigóta, és a domináns karakter megnyilvánul.
Önbeporzóztatta az F1 generációs növényeket, és megszerezte a második filialis generációt (F2), amelyben ismét megjelennek az eredetileg keresztezett karakterek: sima hüvelyek és durva hüvelyek.
Az F1-ben eltűnt recesszív karakter csak egy generációig maradt rejtve. És ebben az új generációban (F2) a sima és durva fenotípusok meghatározott arányban nyilvánultak meg:
F2 |
NAK NEK |
nak nek |
NAK NEK |
A / A |
A / a |
nak nek |
nak nek/NAK NEK |
a / a |
Eredmény =
Genotípus:% A / A; V * A / a és% a / a.
Fenotípus: 75% sima hüvely; 25% durva hüvely
Értelmezés = A homozigóta A / A logikusan sima hüvelyként van kifejezve; a heterozigótákat sima hüvelyként fejezik ki, mivel ez domináns karakter, a homozigóta a / a pedig durva hüvelyként fejeződik ki, mivel annak ellenére, hogy recesszívek, két azonos gén.
E megfigyelések eredményeként Mendel megalkotta a szegregáció törvényét, amely kimondja: Azáltal, hogy két, csak egy ivarsejtjeinek kialakulása esetén az egyes karakterekért felelős génpár elkülönül, így minden egyes ivarsejt csak egy allélt tartalmaz az adott karakter számára.
Az allélok közül az öröklött tulajdonság egyik formája domináns, és megakadályozza a recesszív tulajdonság kifejeződését.