Dalton-törvény példája

John Dalton (1766-1844) angol tudós fizikus és kémikus volt, aki sokat hozzájárult az elemek és vegyi anyagok összenyomásához és osztályozásához. Legfőbb hozzájárulásai között szerepel az atomok és vegyületek grafikus ábrázolással történő első ábrázolási modellje. Megfogalmazta az úgynevezett "többszörös törvényt", más néven Dalton törvényét.

A kémiai kombinációkról Louis Proust (1754-1826) megfogalmazta az "állandó arányok törvényét", amelyben összegyűjti. az a megfigyelés, hogy a vegyi anyagok mindig azonos arányban keverednek ugyanazon vegyületek előállítására. Vagyis, ha a hidrogént és az oxigént egyesítik, akkor mindig azonos arányban egyesülnek a víz előállításához. Ez a törvény azonban nem magyarázta el, hogyan léteznek ugyanazon anyagokból különböző vegyületek.

Atomelméletével Dalton rájött, hogy ha egyes egyszerű anyagokat kombinálnak, akkor képesek rá különböző vegyületek keletkeznek, és hogy az egyik anyag mennyisége arányosan változik egyszerű.

Dalton törvénye így hangzik: Egy elem súlya, amely azonos mennyiségű másikhoz kapcsolódik és különböző kémiai vegyületeket képez, nagyon egyszerű összefüggés szerint változik

.

Ez azt jelenti, hogy ha tudjuk, hogyan kombinálják az anyagokat egyszerű arányban, és az egyik anyag mennyisége állandó és egy másik marad anyagot egyszerű arányban adjuk meg, 2, 3 vagy 4 arányban az eredeti arányhoz viszonyítva, minden esetben kapunk egy anyagot különböző. Ez történik például a foszfor, a hidrogén és az oxigén kombinálásakor.

Ha 1 térfogat foszfort, 3 térfogat hidrogént és 2 térfogat oxigént egyesítünk, hipofoszforsavat kapunk:

P + 3H + 2O -> PO₂H₃

Ha az előző reakcióban csak az oxigént változtatjuk 2 egyszerű arányban, akkor foszforsavat kapunk:

P + 3H + 4O -> PO₄H₃

Figyelembe kell venni, hogy ekkor még nem volt ismert az atom vegyérték fogalma, tehát nem tudni pontosan, hogy egyes anyagokat miért lehet változó arányban kombinálni, másokat miért nem.

Dalton-törvény példája

A Dalton-törvény példájára referenciaként a nitrogén (N) és az oxigén (O) kombinációit vesszük figyelembe.

Ha azonos arányban, azaz egyesével kombinálják őket, nitrogén-oxidot kapunk:

N + O -> NEM

Ha állandó értéken tartjuk a nitrogénmennyiséget és 2-vel változtatjuk az oxigént, nitrogén-peroxidot kapunk:

N + 2O -> NO₂

Ha a nitrogén-monoxid alapján most állandóan tartjuk az oxigént, és 2-rel változtatjuk a nitrogén térfogatát, akkor dinitrogén-oxidot kapunk:

2N + O -> N₂VAGY

Ha a cikk hasznos volt az Ön számára, ne felejtse el megadni nekünk a +1 értéket.