Példa a szerves vegyületek nómenklatúrájára

A szerves vegyületek olyan molekulák, amelyek jellemzője, hogy szénmolekulák bázisával és hidrogén, más néven csontváz, és más elemekkel, főleg oxigénnel, nitrogénnel és kénnel kombinálva.

A IUPAC (Nemzetközi Tiszta és Alkalmazott Kémia Unió, Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Unió) általános szabályokat állapított meg a szerves molekulák osztályozására és nómenklatúrájára, amelyek közül a legfontosabbakat ismertetjük.

Szénhidrogének

A szénhidrogének a legegyszerűbb szerves molekulák, amelyek szénvázból és hidrogénatomokból állnak. Három típusú szénhidrogén létezik:

Alkanes

Ezek a legegyszerűbbek, szénatomok alkotják, amelyek egyszerű kovalens kötésekkel kapcsolódnak az atomokhoz hidrogén, H = 2n + 2 általános képlettel, vagyis a hidrogénatomok kétszerese a hidrogénatomok számának. szén, plusz 2. Nómenklatúrája úgy van kialakítva, hogy a numerikus előtagok met- 1 szénatomra, et- 2-re, prop- 3-ra és but- 4-re; 5 szénatom közül a pent-, hex-, hept-, okt- stb. Minden alkánhoz hozzáadunk az -ano végződést.

Példa: CH₄: metán; C₂H₆: etán; C₄H₁₀: bután; C₆H₁₄: hexán

Alkének

Szénváz alkotja őket, amelyben kettős kötés van a szénatomok között. Általános képlete H = 2n, vagyis hidrogénatomjai kétszerese a szénatomok számának. Az alkánokhoz hasonlóan olyan előtagokat is használnak, amelyek a szénatomok számát jelzik, és ebben az esetben az -eno végződés kerül hozzáadásra. Ezenkívül háromnál több szénatomot tartalmazó molekulákban az szén, ahol a kettős kötés megtalálható, kezdve a legközelebb eső széntől számolni van.

Példák: C₂H₄: etén; C₃H₆: propén; C₄H₈butén, 2-butén; C₆H₁₂Hexén, 2-hexén (kettős kötés a 2. atomnál), 3-hexén (kettős kötés a 3. atomnál).

Alkynes

Az alkinek szénatomjaikban hármas kötést tartalmaznak. Általános képlete H = 2n-2, ami azt jelzi, hogy a molekula két hidrogénatomot tartalmaz, kevesebb, mint kétszerese a szénatomok számának. A szénatomok számát jelző előtaghoz hozzáadódik az -ino végződés. Mint az alkének esetében, a hármas kötést tartalmazó szenet is megemlítjük, a hozzá legközelebb eső széltől számítva.

Példák: C₂H₂: etin; C₃H₄: tipp; C₄H₆: butin, 2-butin; C₆H₁₂: Hexino, 2-hexén (hármas kötés a 2. atomnál), 3-hexin (hármas kötés a 3. atomnál).

Funkcionális csoportok

A funkcionális csoportok olyan atomok kombinációi, amelyek ionként funkcionálnak és egy alkán képletében hidrogénatomot cserélnek.

Radikálisok

A hidrogénatom nélküli alkánt radikálisnak nevezzük, és annak azonosításához az -ilo végződés kerül hozzáadásra:

Példák CH₄: metán - CH₃⁺ metil; C₂H₆: etán - C₂H₅⁺ etil; C₄H₁₀: bután - C₄H₉⁺ butil; C₆H₁₄: hexán - C₆H₁₃⁺ hexilcsoport.

Szénhidrogének kombinációja

Az egyik előforduló eset az lehet, hogy két vagy több szénhidrogén kombinálódik egy molekulában. Azokat a szénhidrogéneket, amelyekkel kombinálják, arborescenciának nevezzük. Ezekben az esetekben a bázikus szénhidrogén lesz a leghosszabb láncú, és a szén száma hol megtalálhatók az arborescenciák, majd a -il végű gyök neve, majd a szénhidrogén neve bázis. A számot annyiszor emlegetjük, mint a hozzá csatolt fákat. Abban az esetben, ha az arborescenciák azonos szénatomot tartalmaznak, különböző szénatomokban, vesszővel elválasztott számokat kell megemlíteni, amelyet kötőjel követ, a gyök neve, majd azoknak az atomoknak a száma, amelyekhez kapcsolódik a másik gyök, adott esetben kötőjel, a gyök neve és a szénhidrogén neve bázis. Abban az esetben, ha két gyök kapcsolódik ugyanahhoz a szénatomhoz, a számot kétszer említjük. Ha ezek különböző gyökök, akkor egyszer megemlítik az egyes gyökök neve előtt; ha a gyökök megegyeznek, akkor a számot kétszer említik. Először megemlítjük a legegyszerűbb arborescenciákat (a legkevesebb szénatomot tartalmazóakat), majd a legmagasabb mennyiségűeket.

Példa: A 2. és 3. szénatomon két etángyököt tartalmazó pentánmolekula:

2,3-etil-pentán. Oktánmolekula, propángyök a 6-os szénatomon, metáncsoportok a 4-es és 5-ös szénatomon, valamint etángyökök a 2-es, 3-as és 4-es szénatomon kötve: 4,5-metil-2,3,4-etil-6-propil -oktán.

Alkohol funkcionális csoport

A funkcionális csoportok közül a legegyszerűbb az alkohol, amelyben a hidrogénatomot hidroxilcsoport (OH) helyettesíti. Ezekben a vegyületekben az -anol végződés szerepel a gyök nevében. Adott esetben meg kell említeni azt a szénatomot, ahol a funkcionális csoport található:

Példák CH₃OH: metanol: C₂H₅OH etanol; C₄H₉OH butanol vagy 2-butanol; C₆H₁₃OH hexanol, 2-hexanol (funkcionális csoport a 2. atomnál), 3-hexanol (funkcionális csoport a 3. atomnál).

Aldehid funkcionális csoport

Az aldehidekben a hidrogénatom kicserélődik a funkcionális csoportra ^-CHO. Azonosításukhoz hozzáadjuk az -anal végződést, és megemlítjük azt a szénatomot is, ahol a funkcionális csoport található:

Példák CH₃COH: metanál: C₂H₅Ethanal COH; C₄H₉COH butanal vagy 2-butanal; C₆H₁₃COH hexanal, 2-hexanal (funkcionális csoport a 2. atomnál), 3-hexanal (funkcionális csoport a 3. atomnál).

Sav funkcionális csoport

Szerves savakban a hidrogénatom kicserélődik a funkcionális csoportra ^-COOH. Ezek azonosításához megemlítik a sav szót, és hozzáadják az -anoic végződést, és megemlítik azt a szénatomot is, ahol a funkcionális csoport található:

Példák CH₃COOH: metánsav: C₂H₅COOH etánsav; C₄H₉COOH butánsav vagy 2-butánsav; C₆H₁₃COH hexánsav, 2-hexánsav (funkcionális csoport a 2. atomnál), 3-hexánsav (funkcionális csoport a 3. atomnál).