A maró szóda felhasználása

Marószóda a. kereskedelmi neve Nátrium-hidroxid oldatban. A nátrium-hidroxid egy szervetlen kémiai vegyület, amelynek képlete NaOH, amelynek jellemzője, hogy vizes oldatban Erős bázis. Ez a legfontosabb a Hidroxidok. Hasznos felhasználási területei vannak, beleértve a háztartási és ipari kályhák tisztítását.

A maró szóda jellemzői

A Maró-szóda vagy nátrium-hidroxid Ez a nátrium egyik fő vegyülete. Ez egy fehér, higroszkópos szilárd anyag (felszívja a vizet a környezetből vagy a közelségből), amely korrodálja a bőrt és nagyon jól oldódik a vízben. Két különböző módszerrel készül:

1.- Nátrium-Na-karbonát kezelése₂CO₃ oltott mésszel Ca (OH)₂

2Na⁺ + CO₃^-2 + Ca⁺² + OH^- -> CaCO₃ + 2NaOH

A kalcium-karbonát-CaCO-t szűréssel elválasztjuk₃ csapadék képződik, és az átfolyó folyadék szárazra párolog. A szappaniparban a nátrium-hidroxid-oldatot (a szűrt folyadékot) közvetlenül párologtatás nélkül használják.

2.- Nátrium-klorid-NaCl (sóoldat) oldat elektrolízissel egy speciális Nelson Cell nevű készülékben. Az elektromos áram áthaladásával a

KloridKlór szabadul fel az anódnál (pozitív elektróda); a kloridion, Cl^-, elveszít egy elektront, ennek megfelelően oxidálódik.

Ha az elektróda szénből készül, amely nem reagál klórral, akkor vízben oldódik, amíg telített oldatot nem képez, majd gáz halmazállapotban távozik. A hidrogén szabad marad a katódnál (negatív elektród), és nátrium-hidroxid képződik.

Marószódás alkalmazások

A maró-szódát vagy a nátrium-hidroxidot papír, textil, műselyem és cellulóz szálak, színezékek, szappan, fehérítő folyadékok (klórral), valamint kőolajtermékek tisztítására, zsírok kályhákban történő feloldására és az áramok semlegesítésére is szolgál savas.

Példák a maró szóda használatára

1.- A papírgyártás során: A nátrium-nátrium-hidroxidot kémiai szerként használják a papírszálak fehérítéséhez. Hatását a nátrium-hipoklorit-NaClO is kíséri, és a papírszálak elegendő fehérségűek maradnak, ami meghaladja a 88% -ot, ha irodai vagy írószeres használatra szolgál.

2.- A textilgyártásban: A maró nátrium segít a textilszálak fehérítésében, olyan fehérséget eredményez, amely lehetővé teszi olyan színezékek hozzáadását, amelyek később létrehozzák a végterméket.

3.- Szappankészítésnél: Marószódát adnak az állati zsírhoz, amelyet szappannal kezeltek. Ez a zsír főleg sztearinsavat tartalmaz. A maró-szóda sztearinsavval történő reakcióját nevezzük Szappanosítás. A végén színezékeket és aromákat adnak hozzá, hogy a szappan kereskedelmi jellegű legyen.

4.- A háztartási és ipari kályhák és sütők tisztításakor: Az erős bázisként működő maró szóda képes lágyítani és eltávolítani azokat a zsírokat, amelyek a használat miatt a kályhákhoz és sütőkhöz tapadtak. A tisztítás sokkal hatékonyabb, ha csiszoló mosószerekkel kombinálják, például por alakúak. Ezek egyszerre segítik a beragadt zsír súrolását és tisztítását.

5.- Klórt tartalmazó fehérítő folyadékokban: A háztartási tisztítószerek kis mennyiségben tartalmaznak marószódát, amely nem annyira káros vagy maró hatású az emberi bőrre. Egyébként takarításkor gondosan kezelnie kell.

6.- A savas folyamok vagy kiömlések semlegesítése: Erős bázisként a nátrium-hidroxid tökéletes anyag a veszélyes savkiömlések semlegesítésére. Ugyanolyan jól működik, ha a kiömlés sósav vagy kénsav. Csak a szükséges mennyiségű nátront adják hozzá.

7.- A pH beállítása savas oldatokban: Előfordul, hogy olyan víz- vagy vizes oldatminták vannak, amelyek pH-értéke a kívánt cél érdekében túl alacsony. Hígított nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá a pH beállításához és emelkedéséhez. Ha a szükséges változás nagy, akkor valamivel töményebb nátrium-hidroxid-oldat használható.

8.- Kémiai reagensként: A maró szóda aktív kémiai anyagként működik, mind szerves, mind szervetlen kémiai reakciókban. Képes megtámadni az alkil-halogenideket, felszabadítani a halogént, akár klórt, brómot, jódot, mint nátrium-halogenidet; alkohol keletkezik ezekben az esetekben.

9.- Dehidrátorként: A nátrium-hidroxid higroszkópos tulajdonsága miatt akkor alkalmazható, ha valamilyen anyag vízének visszatartására van szükség. Használható például nedves fa vagy fűrészpor kiszáradására, hogy könnyebben megégjen. Csak akkor, ha a jelenlévő víz mennyisége nem olyan nagy.

10.- Standard megoldásként: A lúgos szóda standard oldat (ismert koncentráció oldata) formájában szolgál volumetrikus elemzés. Így felfedezik az ismert komponensek koncentrációját a folyékony mintákban.