A minószi kultúra meghatározása

Az ókor egyik legismertebb és mitikusabbja, a klasszikus görögök elődje és az ókori A fáraó Egyiptom abban az időben haladt előre, amikor az őstörténetből távozott, hogy beléphessen a sztori.

A minószi kultúra Kréta szigetén alakult ki Kr.e. 2700 és 1450 között. C (félúton a réz és a bronzkor között), a klasszikus görögök egyik elődje volt, és természeti tényezők sora miatt tűntek el, és mások még mindig ismeretlenek, hogy utat engedjenek a civilizációnak Mükénéi.

Ez volt a civilizáció kiemelkedően tengeri, amely kiterjesztette befolyását Ázsia területére, amelyet később a görög gyarmatok elfoglaltak a mai Törökország partja, a Peloponnészosz-félsziget partjainak nagy része, sőt a Szicília.

Kihasználták a tengeri kereskedelmi útvonalakat, kereskedelmi és politikai eszmecserét folytattak különböző népekkel, köztük a fáraó Egyiptommal.

A minószi kultúra felfedezése, datálása és tanulmányozása főként Krétán található ősi minoszi város, Cnossos helyének köszönhető.

És ezen belül különösen a palotája, a építészet ősi, amelyből csak töredékek maradtak, de amelyeknek legalább részben sikerült újjáépíteni a nagyszerű pompáját.

Ennek a palotának köszönhető a a minószi civilizáció, amely szemszögünkből nézve három időszakon megy keresztül: az ősi minószi (3400-ról 2100-ra nak nek. C), közép-minószi (Kr. E. 2100 és 1580 között). C) és késői minószi (ie 1580-tól 1200-ig terjed). C).

Az ősi minószi annak a következménye, hogy egy kiemelkedően mezőgazdasági és önellátó társadalomból a kereskedelemre alapozottabbá váltak, amelyet Görögország, a Közel-Kelet és Egyiptom népeivel folytattak.

A cserekulturális és technikai a kívülről érkező népekkel (például a kohászat bronz) nagy növekedés és pompás időszakhoz vezetett, egybeesve a népesség növekedésével.

Ez a szakasz más néven palatiális.

A közép-minószit a paloták felállítása és az írás megjelenése jellemzi.

Ennek főépítésze forradalom a palotális struktúrákhoz vezető építkezés a felhalmozott vagyon köszönhető kereskedelem.

Ez annak köszönhető, hogy Kréta stratégiai enklávé volt a hosszú utak közepén távolság ami átment a négy sarkalatos pont felé, ami kötelező megállóhelypé tette, például azoknak a görög kereskedőknek, akik a Közel-Keletre vagy Egyiptomba akartak menni, és fordítva.

A Knossos-palota pontosan erről az időszakról származik.

A közép-minószi viszont két periódusra oszlik: proto-palatiálisra, olyan szerkezetekkel, amelyek már a paloták felé mutatnak, de anélkül, hogy képesek lennének önmagukat ilyennek definiálni, és a neopalátust, amelyben a palatiális struktúrák sokkal inkább vannak fejlett.

Utóbbi legfőbb jellemzője a nagy paloták pompája.

Az ókori világot sok szempontból sokkoló Santorini-vulkán kitörése volt a felelős a minószi középső időszak végéért.

A települések, paloták és infrastruktúrák jó részének megsemmisítése, valamint a halálozás Kicsit kevesebb, mint apokaliptikus esemény okozta, hogy Kréta és a szomszédos görög szigetek elvesztették értéküket kereskedelmi és kulturális csereként.

A késő minószi már a minószi civilizáció hanyatlásának felel meg, amelyet egy szárazföldi, nevezetesen a görög félszigetről érkező mykénai invázió fejezett be.

A mükénéiakra a hanyatló minósziak hatottak, ez a hatás a klasszikus görögökig jutott el Görögország dór inváziója után.

Fotó: Fotolia - pbardocz

A minószi kultúra témái