A Hármas Szövetség háborújának meghatározása

1864 és 1870 között a mosdó a Río de la Plata háború színterévé vált, amelyben négy nemzet avatkozott be: Paraguay, Brazília, Argentína és Uruguay. Hogy konfliktus Hármas szövetség háborújaként vagy paraguayi háborúként is ismert. Két fél harcolt: Brazília, Argentína és Uruguay csapatai a paraguayi hadsereg ellen.

Másrészt Nagy-Britanniának szerepe volt egyedülálló a verseny fejlesztésében, mivel akkoriban a nemzet szövetségese a Brazília és az Argentin Köztársaság között.

Egyes történészek ezt a konfliktust "Paraguay elleni népirtásnak" nevezték.

1850 óta a paraguayi kormány számos intézkedést hajtott végre az ország modernizálása érdekében: az építkezést általános iskolák, vasutak létrehozása és a különböző ipari és mezőgazdasági

E politikák következtében az ország önellátó volt, és vezetője, Francisco Solano marsall nem akarta fenntartani a gazdasági kapcsolatokat az európai nagyhatalmakkal.

Abban az időben a paraguayi nemzet volt az egyetlen Dél-Amerikában, amelynek nem volt külső adóssága. Földrajzi elhelyezkedése miatt azonban a hozzá közeli hajózható folyóktól függött

terület. Ezek a vízi utak a szomszédos országoké voltak, amelyek uralkodói aggodalommal tekintettek a fellendülésre. a paraguayi nemzet tagjai és ezért titokban aláírták az ellene szóló egyezményt, a Hármasszerződést Szövetség.

Ugyanakkor a britek új piacokat akartak nyitni Dél-Amerikában az alapanyagok alacsony áron történő beszerzéséhez. A Hármas Szövetség háborújának két fő motivációja volt: Francisco Solano abszolutista rendszerének gyengítése és egy prosperálóbb régió biztosítása a Nemzetközi kereskedelem.

A szövetségek és érdekek összetett rendszere

1863-ra Uruguay-t Paraguay szövetségese, a Fehér Párt irányította. Brazília és Argentína kormánya támogatta a Colorado Pártot a kormány jogos. A fehérek segítséget kértek paraguayi szövetségeseiktől, és hadat üzentek Brazília birodalmának.

A brazíliai terület eléréséhez a paraguayi csapatoknak át kellett lépniük Argentína területén, de az argentin kormány ellenezte, és éppen ellenkezőleg, támogatta Brazíliát a támadásban Paraguay.

E döntés következtében Paraguay hadat üzent Argentínának is. Ebben az összefüggésben Uruguay, Brazília és Argentína megállapodást kötött Paraguay legyőzéséről. A paktumot aláíró hivatalos források szerint a Hármas Szövetség célja a szabadság volt kereskedelem és a paraguayi diktátor megdöntését.

Dél-Amerika történelmének egyik legvéresebb csatáját Paraguay területén vívták

Kezdetben a paraguayi csapatokat gyorsan elűzték az általuk elfoglalt területekről. A Szerződés egy pontja szerint azonban a szövetséges csapatoknak addig kellett folytatniuk a harcot, amíg el nem érték Francisco Solano megdöntését.

A szövetséges seregek beléptek Paraguay területére, de több természetes akadályba ütköztek. 1866-ban a legvéresebb csatát vívták, a tuyuti csatát.

A paraguayi erők harcoltak a szövetségesek ellen, és bár a szövetséges hadsereg mindkét oldalt megnyerte, ezernyi áldozata volt. A tuyuti csata a Hármas Szövetség háborújának vége volt.

Nem furcsa, hogy egyes történészek előre megfontolt népirtásról beszélnek Paraguay ellen

Paraguay katonai vereségének drámai következményei voltak. Becslések szerint tehát 350 000 ember halt meg, ez az összes ember körülbelül kétharmada népesség. Területi szempontból Argentína és Brazília a legyőzött nemzet több mint 150 000 négyzetkilométeres területét csatolta.

Gazdasági szempontból Paraguay-nak szembe kellett néznie a finanszírozásra szerződött adósságokkal a háború és ennek következtében megkezdődött a nagyhatalmak politikai gyámolítása külföldi.

Fotó: Fotolia - harvepino

Témák a Hármas Szövetség háborújában