A logikai gondolkodás meghatározása

A logika egy segédtudomány. Ez azt jelenti, hogy hasznos tudást nyújt a többi tudományterület és általában a tudás számára.

A logika olyan formális struktúrát biztosít, amely része a megértés mentális folyamatainak. A logika formális felépítése logikai törvények, szabályok és elvek sorozatából áll, amelyeket érvényesnek tekintenek, és amelyek nélkül a gondolat a racionálisnak nincs értelme. Ami a logika szabályait illeti, a legismertebbek a következők: törvény tól től identitás, az ellentmondásmentesség törvénye, a kizárt környezet törvénye, a következtetési szabályok vagy a kellő ész elve. Ezek a szabályok és mások lehetővé teszik számunkra, hogy logikai érveléssel vitatkozzunk. Más szavakkal, ahhoz, hogy az ötletek koherensek és bizonyos sorrendűek legyenek, elengedhetetlen, hogy az érvelés logikai érvelésen alapuljon.

Logikai érvelés a törvényben

Szférájában Jobb a törvények az keretrendszer amellyel a társadalmi tevékenységet szabályozó rend jön létre. Ezeket a törvényeket bírák, ügyvédek, valamint minden jogi tevékenységben részt vevő valamennyi szereplő használja. Ahhoz, hogy az érvek következetesek és érvényesek legyenek, logikai érveléssel kell irányítani őket.

A jogi struktúra alapjai

Logikus érvelésről beszélhetünk a jog területén, amikor a jog alapelveit tiszteletben tartják. Másrészt léteznek olyan műszaki elemek, amelyek a jogi logikai érvelés részét képezik: a hipotézis, probléma megállapítása, az adatok vagy bizonyítékok belső konzisztenciája, az ok-okozati összefüggés stb. És mindezt deduktív elemzés (amely az általánostól az adottig terjed) vagy induktív (specifikus adatoktól kezdve, amíg egy általánosítást nem kapunk) segítségével.

Így a logikus okfejtés a törvényben az, amely valamilyen célból ötleteket fejt ki (bíró, aki büntetést hoz, vagy ügyvéd, aki megvédi ügyfél).

Jelentős példa

A logikai gondolkodás fogalmának illusztrálásához érdemes bemutatni egy egyszerű példát, különös tekintettel a logikai gondolkodásra, amely a induktív módszer. Van egy megfigyelő, aki megjegyzi, hogy az egyik hangya fekete, majd megfigyeli, hogy más hangyák színe azonos. Végül vegye ki a következtetés hogy minden hangya fekete. Ebben az esetben a következtetésben megfogalmazott gondolat minden egyes konkrét megfigyelésen alapul. Ez a logikai érvelés érvényes, de ha más színű hangya jelenik meg, akkor megszűnik.

Összegzésképpen elmondható, hogy minden ötletnek, érvelésnek, vitának vagy elemzésnek van egy belső aspektusa, amelyet nem lehet elkerülni: logikus érvelés.