A jogi érvelés meghatározása

Az érvelés gondolata az értelem fogalmára utal, az emberi lény képességére a valóság megértésére. Így érvelésünk és nyelvhasználatunk révén leírhatjuk a valóság valamely aspektusát. Ha az érvelés fogalmát a jobb jogi érvelést alkalmazunk.

A jogi érvelést építő oszlopok

Több elem együttesen avatkozik be a jogi érvelésbe. Egyrészt a formális logika törvényei, vagyis a gondolat amely nélkül lehetetlen helyesen vitatkozni vagy koherens beszédet kialakítani. Másrészt vannak elemei a dialektika, amely szigorú értelmében beszédtechnikát jelent. Végül az érvelés folyamata a törvényben tükröződő normák alapján történik.

Ezzel a három elemmel a jogi érvelés célja elérni a következtetés egy problémás helyzet összefüggésében. Ugyanakkor a jogi érvelés során van egy olyan körülmény, amely nyilvánvaló: az állításnak a törvény normáinak és a eljárások törvényes megalapozott.

Jogi érvelés kidolgozása

A törvény keretein belüli következtetéshez egy fő érvből, vagyis egy konkrét tézisből kell kiindulni. Ennek alapján egy sor kiegészítő érvet mutatnak be, amelyek megerősítik a főt. Más szavakkal, a kiegészítő ötletek vagy érvek megerősítésként működnek, oly módon, hogy olyan okok kerüljenek bemutatásra, amelyek alátámasztják vagy igazolják az általános megközelítést. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megfelelően lehessen végrehajtani, egy sor elemet kell használni: hivatkozások szabványokra, kritérium

indokolás és maguk a szabályok értelmezése.

A jogi érvelés magában foglalja a levonás és indukció, két ellentétes érvelési módszer, amelyek azonban minden helyes érvelés részét képezik (a levonás egy általános gondolatból vagy egy törvény és egy konkrét esetre jutunk, és az indukció konkrét adatokból indul ki, és ezekből általánosabb következtetésre jutunk).

Érvelési eszközök, például a joggyakorlat

A jogi érvelésben különböző érvelési stratégiák használhatók. Az egyik lehet a jogi precedens, vagyis a joggyakorlat fellebbezése. Megvalósítható a hatósági érvelés vagy a tények valóságához való hivatkozás is.

Végül az összes jogi érvelésben az érvelésben van egy nem megfelelően technikai elem (normák, műszaki érvek, Deduktív módszer vagy induktív vagy a formális logika forrása), mivel minden jogi diskurzusban létezik meggyőző alkotóelem, amelynek célja valakit (esküdtszéket vagy bírót) meggyőzni.

A jogi érvelés témái