Koncepció az ABC definícióban
Vegyes Cikkek / / July 04, 2021
Írta: Florencia Ucha, júl. 2013
A szó tudni nyelvünkben széles körben használjuk a megjelölésre a bölcsesség, a tudás, ami valakinek van egy témában, témában vagy tudományban.
Tudás és bölcsesség, amely az embernek van egy témához vagy témához
“Tudásának nincsenek korlátai.”
Ha valaki tud valamit, vagyis megtanult tudást, képes lesz olyan helyes és hasznos döntéseket hozni, amelyek gyakorlatilag lehetetlenek lennének e tudás nélkül.
Nagy értékű emberi képesség
Kétségtelen, hogy a tudás az emberi faj belső jellemzője, amelyet a fizikai és a társadalomtudomány különböző nézőpontjaiból közelítettek meg.
Az ismeretek nyújtása társadalmunkban nagyon releváns értékkel bír, mert éppen ők képesek megnyitni a jobb jövő kapuit; A tudás, mint mondtuk, a tudatlanságból kivezet minket, ugyanakkor lehetőséget ad a problémák kielégítő megoldására is.
Az ember ismereteit, vagyis valamiről való tudást érhet el tapasztalataival, vagyis az ismerttel való érintkezés útján oktatás kapott, vagyis a tanítás révén megszerzi, hogy valaki gyakorlati és elméleti ismereteket ad neki egy tantárgyról vagy valóságról.
Meg kell jegyezni, hogy az élőlények olyan ismeretekhez és ismeretekhez jutnak környezetünkkel kapcsolatban, mint: vegetatív, érzékeny és racionális.
Eközben az embereknél a racionális képességek fogalmakkal hoznak létre tudást, életképessé téve a nyelvet, és tudatában annak is, ami igaz.
Érdemes megemlíteni, hogy ezek a fogalmakon keresztüli ismeretek csak a megértés képességeiben életképesek az emberekben.
Most a tapasztalat az emberek számára is tudást és tudást ad, bár meglehetősen szubjektív tudásról van szó, aki biztosítja az élményt.
Esetenként igaz lesz arra, aki él.
A fő különbség a fogalmak szerinti tudással, amelyet a fenti sorokban említettünk, az, hogy Az anyagtalan, ezért a tapasztalattól független fogalmak önmagukban információk nyilvánvaló.
Az ismeretek forrásai
A tudás mindig egy kontextusban fog fejlődni, például egy bizonyos társadalom kultúrája, és különböző forrásokból származhat: intuíció (az az ismeret, amely azonnal megérkezik hozzánk a tárggyal való érintkezéskor), tapasztalat (a tudás az átélt tapasztalatokból származik), hagyomány (az ismeretek nemzedékről nemzedékre terjednek), hatóság (amikor a tudás egy referencia forrásból indul ki az ügyben politika, erkölcsi, tudományos) és tudomány (módszeres úton megszerzett racionális, igaz és lehetséges ismeretek sora).
Az ismeretek egyike az egyének állandó és saját tevékenysége, ezért folyamatosan felszívjuk és feldolgozzuk a környezetünkből nyert információkat.
A tudás megragadása különféle összetett kognitív folyamatokat fog magában foglalni, például: észlelés, szenzáció, konceptualizálás, nyelv, kommunikáció, dedukció, asszociáció, többek között.
Az ismeretelmélet az a tudományterület, amely az ismeretek tanulmányozásával foglalkozik
Nak nek ismeretelméletEz a tudás tanulmányozása, mivel ez az ág filozófia hogy csak vigyáz rá.
Ez a tudomány elszakadt a filozófiától, és ezért a tudás témája évezredek óta mindig jelen volt és foglalkoztatta az embert és a filozófiát.
Pontosan a klasszikus és legnépszerűbb filozófusok voltak azok, akik különös gondot fordítottak a magyarázatra és elemezni hogy áll a férfiak ismereteinek folyamata.
Tudás Platón és Arisztotelész számára
Tehát az, hogy a filozófia két ikonja, mint Platón és Arisztotelész, saját meggyőződésük alapján közelítették meg ezt a kérdést.
Platón egy ideális világról beszélt, amelyet ötletek képviseltek, és amely feltételezi a valóságot és az igazat, míg a Egy másik világ, az értelmes, annak a valóságnak az ábrázolása, amely semmiképp sem feltételezi a hitelességet, hanem mindent ellentétes.
Arisztotelész pedig a maga részéről megkülönbözteti a lényeget, az anyagokat és a baleseteket, reálisabb látásmódot javasol a tudásról.
Idővel más filozófusok léptek előre olyan szempontok mellett, mint Immanuel Kant, aki az ember ismeretapparátusának szakaszairól fog beszélni.
Az ellentétes koncepció az tudatlanság, ami magában foglalja a kérdésre, tárgyra vagy tudományra vonatkozó ismeretek hiányát.
Egyéb felhasználások
És azt is, hogy a know szót nyelvünkben széles körben használják különféle kérdésekre, ill olyan helyzetek, mint: hírek birtoklása vagy valaminek bizonyossága, szakosodás valamilyen témára, birtoklás a készség, mint a lemondás szinonimája, hogy ravaszsága legyen, az íze, amit mutat, ha egy dolog hasonlít a másikra, emlékeztet valamire.
Témák a szablyában