10 példa rövid mítoszokra

Rövid mítoszok

Az mítoszok Ezek szóbeli közvetítésről szóló történetek, amelyek természetfeletti eseményeket mesélnek el, és különböző dolgok magyarázataként szolgálnak. Például a Genezis elbeszéli a világegyetem keletkezését.

Ezeket az elbeszéléseket a különböző civilizációk és vallások igaznak vették és veszik azóta is felmerült, hogy válaszoljon a különböző eredetére és létezésére vonatkozó kérdésekre jelenségek. Például bizonyos természeti eseményekről azt hitték, hogy az istenek generálnak.

Attól függően, hogy milyen jelenséget magyaráznak, mítoszok lehetnek kozmogonikus (a világ teremtését mesélik el), antropogonikus (az ember eredetét mesélik el), a teogonikus (az istenek eredetét mesélik el), az etiológiai (más lények eredetét mesélik el, ill. jelenségek, rituálék és szokások), fundamentális (a helyek alapjait mesélik el) vagy eszkatologikus (leírják, hogy mi a vége a világ).

Manapság sokan tanulmányozzák ezeket a mítoszokat, hogy megértsék, hogyan érzékelik vagy érzékelik egyes társadalmak a világot. Amellett, hogy fontos forrása a különböző társadalmak világképének megértésének, a A mítoszok analógiául szolgálhattak volna olyan természeti jelenségekre, mint a földrengések, aszályok és árvizek.

A rövid mítoszok jellemzői

Példák rövid mítoszokra

1. Romulus és Remus (római mítosz)

Numitor Alba Longa királya volt, de Amulio, a testvére letaszította a trónról. Rea Silviának, Numitor lányának ikerfiai voltak, Romulus és Remus. Félt, hogy a nagybátyja megöli őket, ezért egy kosárba tette őket, amit egy folyóban hagyott.

Egy farkas megtalálta őket, és úgy nevelte őket, mintha a gyermekei lennének. Később két paraszt talált rájuk, akik vigyáztak rájuk. Egy napon az ikrek felfedezték személyazonosságát, és Alba Longába mentek, hogy megöljék Amuliot, és visszaadják a trónt Numitornak.

Nagyapjuk megköszönte a bravúrt, és földet adott nekik Lazióban, ahol Romulus hamarosan megalapította Rómát.

1. Thészeusz és a Minotaurusz (görög mítosz)

A minotaurusz egy szörnyű lény volt, aki Kréta szigetének labirintusában tartózkodott, és emberekkel táplálkozott. Thészeusz megjelent Krétán, hogy elmondja Minosznak, a hely királyának, hogy megölheti a szörnyet.

Ariadné, Minos lánya beleszeretett Thészeuszba, és úgy döntött, segít neki: adott neki egy varázsfonalat, hogy a labirintus bejáratánál megkösse, megölje a szörnyet, és távozhasson. Thészeusz teljesítette küldetését, és később feleségül vette Ariadnét.

1. A nap és a hold eredete (azték mítosz)

Egy ponton nem volt sem a nap, sem a hold, és az istenek találkoztak, hogy eldöntsék, ki fogja megvilágítani az univerzumot. Tecuciztécatl azt mondta, hogy meg kell tennie, az istenek elfogadták ezt a javaslatot, és azt mondták, hogy Nanahuatzin lesz a Hold.

Az istenek úgy döntöttek, hogy Tecuciztécatlnak tűzbe kell vetnie magát ahhoz, hogy Nap legyen, de az isten félt, és nem tudta megtenni. Ehelyett Nanahuatzin a tűzbe vetette magát, és bátor tettével a nappá változott. Tecuciztécatl zavarba jött hozzáállása miatt, és úgy döntött, hogy a tűzbe ugrik, majd átváltozott a Holdba.

1. Durga eredete (hindu mítosz)

Réges-régen az istenek háborúban álltak a démonokkal, akik a mennyben honosodtak meg. Az isteneket kitelepítették, a földön voltak, és úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy másik istent, hogy megmentsék őket.

Visnu, Siva és más istenek összpontosították erejüket, és mindegyikük szájából egy tűzsugár jött ki, és így létrejött egy istennő, Durga. A mennybe ment, és képes volt legyőzni a démonokat.

1. Thor és a kalapácsa (skandináv mítosz)

Thor kalapácsa varázslatos volt, mert amikor az isten eldobta, eltalálta a célt, majd visszatért a kezébe. De egy napon Thor felébredt, és a kalapácsa eltűnt.

Thor megtudta, hogy Thrymnél, az óriások királyánál van a kalapács. Ez a király azt mondta Thornak, hogy csak akkor adja vissza neki, ha feleségül veszi Freyja istennőt, de ő nem akarja. Thor és más istenek megegyeztek abban, hogy Thor Freyjának álcázza magát, hogy úgy tegyen, mintha feleségül venné Thrymet, és így visszaszerezheti a kalapácsot.

Thor Freyjának álcázta magát, és Thrym ünnepelve azt kérte, hogy hozzák magukkal a kalapácsot, hogy megáldják a szertartást. De Thor elvette, megölte Thrymet, majd vissza tudta szerezni a kalapácsát.

1. Pan Gu és a világ eredete (kínai mítosz)

Amikor az univerzum nem létezett, csak egy tojás alakú lény létezett, amelyben különböző erők és anyagok laktak. Telt az idő, és ebből a tojásból született Pan Gu, egy óriási és nagyon szőrös lényt. De Pan Gu nem szerette, ha semmi és csend vesz körül, ezért alkotott egy baltát, és kettéosztotta a tojást: jin és jang, valamint ég és föld keletkezett.

Pan Gu az ég és a föld határán maradt, hogy többé ne kerüljenek össze. Valamivel később az isten elhunyt, és az első emberek előbukkantak testének maradványai közül.

1. Amaterasu (japán mítosz)

Amaterasu a nap istennője volt, és egy napon Susanoo, a testvére kihívta, hogy lássa, kinek van a legnagyobb hatalma. Megjelenítette a rizsföldeket, és bátyja kardját három istennővé alakította. Öt szörnyet hozott létre, és azt mondta, hogy ő a győztes, de Amaterasu nem fogadta el, és csalással vádolta.

Mérges lett, és elpusztította a rizsföldeket. Dühös lett, megijedt, és elbújt egy barlangba, amitől a napfény eltűnt. A többi isten megkereste, és tükröt hoztak. Hogy a csapdába esett istennő kijöjjön, zajt kezdtek csapni, és kíváncsiságból kijött az istennő. Az istenek elmagyarázták neki, hogy van egy másik istennő, aki világosabb nála, de ez nem volt igaz, de a másik istennő Amaterasu fényes tükörképe a tükörben. Hitt nekik, elhagyta a barlangot, hogy lássa ezt a feltételezett istennőt, és a többi isten örökre bezárta a barlangot.

1. Gnowee (ausztrál mítosz)

Régen az emberek tüzet gyújtottak, hogy lássanak a sötétben, mert nem volt fény. Egy napon Gnowee, egy istennő lejött a földre, hogy megkeresse elveszett fiát. Néhány órára az egész földet bevilágító fáklyával kereste, aztán besötétedett, mert az istennőnek pihennie kellett. Ez a mítosz megmagyarázza, hogyan keletkezett a nap.

1. A Gangesz eredete (hindu mítosz)

Réges-régen volt egy király, Sagara, akinek sok gyermeke volt. Egy rituálé során Sagara az isteneket tisztelte lova mellett. De Indra, egy isten, ellopta tőle.

A király elküldte fiait az állat felkutatására. Az alvilágban találtak rá egy koldussal, akit azzal vádoltak, hogy ellopta, és ezért ez az ember a király összes gyermekét hamuvá változtatta.

A király egyik leszármazottja megkérte Brahma istent, hogy hozza ki az alvilágban maradt emberek lelkét. Az isten elküldte Ganga istennőt, hogy tisztítsa meg őket, hogy feljussanak a mennybe.

Leszállt, volt némi kellemetlensége: egy vízsugár az óceánba lökte, ahol az alvilág bejárata volt, és ki tudta szabadítani Sagara gyermekeinek lelkét.

Ez a mítosz megmagyarázza, hogyan keletkezett a Gangesz, és ezért a hindu vallásban tisztító folyónak tekintik.

1. A világ eredete (joruba mítosz)

Korábban csak két isten volt: Olorun, az égbolt istene és Olokun, a víz istene. Más isteneket teremtettek: Obatalát és Orunmilát. Obatala engedélyt kért Oloruntól a föld létrehozására, az egek istene pedig azt válaszolta, hogy meg kell kérdeznie Orunmilát, hogyan teremthetné meg. Orunmila azt mondta Obatalának, hogy szüksége lesz egy aranyláncra, egy csirkére, egy homokkal töltött csigaházra, egy magra és egy macskára.

Obatalá az aranyláncot használta, hogy leszálljon az égből, és amikor a vízhez ért, kiürítette a csiga héját. Aztán elengedte a tyúkot, hogy szétterítse a homokot, és így keletkezett a föld. Aztán elvetette a magot, hogy kinőjön az első fa.

Obatalá a macskájával játszott, de magányosnak érezte magát, ezért az agyagból hozzá hasonló kis lényeket készített, és megkérte apját, hogy adjon nekik életet. Olorun belefújt ezekbe a lényekbe, és így jelentek meg az első emberek.

Kiszolgálhatja Önt: