Példa fizikai változásokra

Úgy hívják fizikai változás hoz jelenség hogy előállítják amikor a testek megváltoztatják jellemzőiket mint a térfogat és az összesítési állapot, de anélkül, hogy az anyag szerkezete megváltozna alapvető vagy belső.

A természetben az anyagnak kétféle változása van:

• Fizikai változások
• Kémiai változások.

Kémiai változások. Olyanok, amelyekben egy vagy több anyag megváltoztatja belső szerkezetét, és más anyaggá alakul, amelynek tulajdonságai és tulajdonságai eltérnek az eredeti anyagtól vagy anyagoktól.

Fizikai változások. Olyanok, amelyekben az anyag megváltoztatja alakját, térfogatát vagy fizikai állapotát, de belső szerkezete nem változik, vagyis állandóan ugyanaz az anyag marad.

A fizikai változások többsége a hőmérséklethez kapcsolódik.

Az összesítési állapot változásai a legismertebbek. Az anyagnak és minden egyes anyagnak különösen a következő állapotai lehetnek: szilárd, amelyben a Az anyagoknak megvan a maguk alakja, molekuláik szorosan kötődnek, és alig mozog közöttük ők. Folyékony állapotban az anyag elnyeri az azt tartalmazó tartály alakját, a molekulák egyesülnek, de áramolhatnak, mivel molekulái egymáson csúszhatnak. Gáz halmazállapotban az anyag elnyeri az azt tartalmazó tartály alakját, a molekulák nagyon kevesek egymáshoz rögzítve, és nagyon szabadon mozoghatnak, ráadásul hajlamosak elfoglalni a tartály teljes térfogatát tartalmazza.

A fizikai változások a következők:

A legtöbb anyag az aggregáció egyik állapotából a másikba változhat.

1. Megszilárdulás: Amikor egy folyékony test szilárd állapotba kerül.
2. Fúzió: Amikor egy szilárd test folyékony állapotba kerül.
3. Párolgás: Amikor egy folyadék gázállapotba kerül.
4. Páralecsapódás: Ha egy gáz folyékony állapotba kerül.
5. Pozitív szublimáció: Amikor egy szilárd test gázállapotba kerül.
6. Fordított szublimáció: Amikor egy gáz közvetlenül a szilárd állapotba kerül.

Vannak más változások, amelyekben az anyag aggregációjának állapota nem módosul, de más jellemzők, például sűrűség vagy térfogat:

1. Tágulás: Amikor egy test nagyobb térfogatot szerez. Ez általában akkor történik, amikor a hőmérséklet emelkedik.
2. Összehúzódás: Összehúzódás esetén a test csökkenti a térfogatát, ami általában akkor történik, amikor a hőmérséklet csökken.
3. Deformáció: Ha egy test megváltozik, vagy alakja megváltozik, főleg mechanikai hatással.
4. Szünet: Amikor egy mechanikus művelet hatására a test molekulái elválnak és megszakadnak, vagyis elveszítik kohéziójukat.
5. Megnyúlás: Ez egyfajta deformáció, amelyben a testek kifeszülnek.

Példák fizikai változásokra:

1. Megszilárdulás: Fagyasztó víz: jégkockák a hűtőszekrényben.

1. Párolgás: Forrásban keletkező gőz.

1. PáralecsapódásHa desztillált vizet kapunk, ha vízgőzt vezetünk át egy hasonló elemben.

1. Pozitív szublimáció: Szárazjég (szilárd szén-dioxid) szilárd állapotból gáznemű állapotba kerül.

1. Fordított szublimáció: Ha ecetsavoldatot (ecetet) forralnak, az ecetsavgőzök lehűlve szilárd kristályokká válnak.

1. Fúzió: Amikor egy fagylalt vagy popsicle megolvad, miközben eszünk.

1. Tágulás: Ez történik, ha egy gumiabroncs felforrósodik az úton. Amint a belső levegő felmelegszik, a levegő kitágul, és a gumiabroncs belsejében növekszik a nyomás.

1. Összehúzódás: Ha kalapáccsal ütünk egy fát, az a kalapács feje alakú területet hagy, ahol az adott területen lévő fa jobban összenyomódik, mint a többi fa részén.

1. Deformáció: Az történik, ha egy autó ütközik, és az ütközés következtében alkatrészei elveszítik formájukat.

1. Megnyúlás: Ez történik akkor, amikor megnyújtjuk az ínyt, amely törés nélkül növeli annak hosszát.

1. Szünet: Ha a végein nyugvó fára nyomást gyakorolunk, akkor az először deformálódik, görbül. Egy bizonyos ponton áthaladva a fa nem bírja tovább a nyomást, és elszakad.