Koncepció az ABC definícióban

A 20. század egyik legreprezentatívabb művészeti stílusának tekinthető szürrealizmus az 1920-as években jelent meg részeként a művészi avantgárdok előretörése, amelyek az akadémikusoktól eltérő ideálokat igyekeztek képviselni, festés hagyományos, ezért sikerül közvetlenül felkelteni a néző figyelmét. A szürrealizmus esetében nem realisztikus és sok esetben nem is figuratív képek jelenlétére lehet felhívni a figyelmet, amelyek a érzéseket több mint ész.

Ahogy a neve is mutatja, a szürrealizmus mint Élcsapat A művészi jellegzetességet az jellemezte, hogy a valóságban megfigyelteket irreális, abszurd vagy fantasztikus módon ábrázolták. Sok esetben a szürrealista festmények nem a valóság, hanem az álmok és a nem racionális eszmék termékei, amelyek a művésznek a mű készítésekor a fejében voltak. A művek nem rendelkeznek linearitással grafikon, a szóközök általában meg vannak törve, a ábrák nem valóságosak, és a színek gyakran megfordulnak.

Az akkori szociálpolitikai kontextus kétségtelenül összefügg e művészi avantgárd fejlődésével, mivel a háború és a különböző gazdasági bonyodalmak által okozott általános válság történelmi periódusába ill társadalmi. A reménytelenség, a félelem és a rendetlenségnek ez a valósága a szürrealizmus egyik legegyértelműbb képviselője volt, mivel ezek a művészek más, megváltozott és sok esetben kaotikus valóságot mutatnak.

A szürrealizmus azonban nem egyszerűen olyan művészcsoport volt, akik a valóságot másképp igyekeztek képviselni. A francia André Breton munkájának köszönhetően az mozgalom Európa nagy részére kiterjedt, és különösen filozófiai és elméleti szinten tette meg, megalapozva azt, amit ők maguk "az" Forradalom Szürrealista "vagy a teljes hiánya gondolat logikus és racionális.

A szürrealizmus legfontosabb művészei közül Salvador Dalí, René Magritte, Man Ray, Joan Miró, Paul Klee és még sokan mások, akiknek művei páratlanok, kihívásokkal teliek és mélységesen egyedülállóak költői.